Ha visszaemlékszünk és elgondolkozunk azon, hogy mitől éreztük magunkat jól, vagy éppen rosszul a bölcsődében vagy az óvodában, elsősorban nevelőink és dajkánk jelennek meg előttünk: Zsóka néni kedves hangja és biztonságot sugárzó tekintete, vagy éppen a mindig szigorú és kiabálós Mária néni. Aztán felderengenek a színek, az illatok (szagok), az anyagok, a helyiségek, a folyosók, az épület és végül, de nem utolsó- sorban a legjobb hely: a játszóudvar.
Habár a gyermekeket szerető, jókedélyű, elkötelezett és szakmailag felkészült nevelők és dajkák kiválasztása nem építészeti feladat, de úgy gondoljuk, hogy az épített környezet nagyban tudja segíteni annak az atmoszférának a megteremtését, melyben ők és a gyermekek jól érezhetik magukat. Amely nemcsak a gyermekek szükségleteinek kielégítését biztosítja, hanem érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkört teremt. Teret ad a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységeknek, különös tekintettel a játékra, a gyermek személyiségfejlődéséhez illeszkedő, életkor-specifikus és egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását segítő pedagógiai hatások, műveltségtartalmak közvetítésére.
A bölcsődei nevelőkkel együttműködve az volt a célunk, hogy olyan környezeteket alakítsunk ki, melynek használata hozzásegíti a gyermekeket az egészséges, harmonikus fejlődéshez.
A környezetpszichológiai személy-környezet kölcsönkapcsolatot az adott gyerekkörnyezetre próbáltuk szabni. Próbáltunk arra is figyelni, hogy a gyermekeknek olyan térre van szükségük, ahol tudnak másokkal játszani, ugyanakkor olyan nyugalmas helyekre is, ahol a magányos tevékenységeiket folytathatják, felkínálva a lehetőséget az autonómiájuk és függetlenségük megélésére, emellett olyan helyekre, ahova visszavonulhatnak, amikor szükségét érzik.
A bölcsődei környezet kialakítása során:
» figyelembe vettük a létszámot, a gyerekek testméreteit, ugyanakkor a felnőttek, az óvodában dolgozók és az ott megforduló személyek igényeire is figyeltünk,
» arra törekedtünk, hogy a bölcsődei csoportszoba a felnőtt számára áttekinthető, belátható legyen, létrejöjjön a játékhoz szükséges légkör, a gyermekek különböző igényei kielégüljenek,
» a szociális környezeten túl szem előtt tartottuk, hogy a gyermekek érzelmeire hatással vannak a fizikai környezet elemei, azok sajátosságai,
» a csoportszobában megtalálható színeket, azok dominanciáját tudatosan válogattuk meg,
» tudatosan járunk el a tárgyak anyaga terén is, hiszen a taktilis információszerzés gyermekkorban kiemelt jelentőségű,
» a méretek és a súly szempontjából a könnyű átrendezhetőséget, a gyerekek által uralható berendezéseket, játékeszközöket választottunk,
» a tárgyak praktikussága mellett a zsúfoltság érzését kerültük: a csoportszobában kerültük a túl sok inger egyidejű jelenlétét, a felesleges tárgyak, dekorációk használatát, valamint lehetővé tettük az elvonulást az ezt igénylő gyermekek számára,
» a tér, a zaj, a levegő, illetve a színek és a világítás jellemzőit is figyelembe vettük: az akusztika, a világítás, a levegő minősége, a szellőzés és a fűtés összefüggésben van a gyermekek kognitív teljesítményével, ezért fontos a gyakori szellőztetés, illetve a légtechnikai berendezések használata.
Napjaink mozgásszegény világában külön kiemelt szerepet kell kapjon a mozgás. A bölcsődés és ezt követően az óvodás kor a hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza. Teret kell adni, hogy sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal a bölcsődében ezt elő tudják segíteni. Ezzel lehet biztosítani a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását, játékosan elősegíteni a gyermekek egészséges fizikai fejlődését, hiszen a játék öröme nagymértékben motiválja a gyermekeket a mozgásra.
A következőkben pedig lássuk, hogy mindez miként valósult meg a Zöldike Bölcsőde épületében?
Helyszín
Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzata bölcsődeépítésére a Terv utca menti délkeleti irányba lejtő területet jelölte ki. Csaknem a teljes terület alatt pincerendszer húzódik, amelynek szellőzőkürtői a teljes telken megjelentek, ezzel nagyban befolyásolva az épület telepítését.
Telepítés
A jellemzően új lakóterületen a gyermekintézmény helyének kijelölését még erősíteni kívántuk azzal, hogy a viszonylag nagyméretű telek első részén egy játszóteret alakítottunk ki, mely jól szolgálja a szomszédos társas és családi házas környezetet is úgy, hogy bőven marad hely a három nevelőegységes bölcsőde elhelyezésére is.
A keskeny telek délkeleti lejtése miatt a megfelelő tájolással a páros helyiségcsoportként kialakított nevelési egységek pavilonosan kerültek elrendezésre. Ez a pavilonos elrendezés a nagy alapterületű épületet a környező családi házakhoz illeszkedő tömegekre bontotta, a használók számára befogadható léptékű tereket hozva létre. Az így kialakuló belső udvarok a kisgyermekek számára ideális, védett és árnyékolt játszóterületet biztosítanak.
Szellőzőkürtők
A telek alatt a szomszédos telekről megközelíthető, idegen tulajdonban lévő, szövevényes pincerendszer húzódik. A pincerendszer szellőzőkürtői telekfelszínt számtalan helyen átlyuggatják, melyeket pozíciójukban meg kellett tartani, vagy az épületen átvezetve, vagy attól védőtávolságot tartva. Az újra- gondolt egyedi szellőzőkürtők a korábban itt állókhoz hasonlóan vasbeton kútgyűrűkből készültek, de egyedi körlyukasztott kivitelben, az épülettől való távolságuk függvényében az előírt, de különböző magasságokkal, így random játékosságot hoztak a rendszerbe.
Funkcionális elrendezés
Az óvodáktól eltérően a bölcsődék esetében a szülői közlekedés útvonala és a dolgozói, kiszolgáló útvonal egymástól elválasztott. A szülők a nevelési egységeket egységenként külön-külön, az oldalkert akadálymentes járdájáról nyíló, közvetlen gyalogos bejáratokon keresztül közelítik meg a csoportszobákhoz tartozó átadóhelyiségeket. A személyzet az utca felőli főhomlokzat visszahúzott bejáratán keresztül jut be az épületbe, ahol egy rámpás közlekedő fűzi össze a kiszolgálófunkciókat és a nevelési egységeket. A nevelési egységek két-két csoportszobából állnak a hozzájuk tartozó mosdó-öltöztető és átadó- helyiségekkel, valamint a fedett-nyitott terasszal együtt.
Ökoszemléletű építészeti koncepció
A hosszan elnyúló délkeleti telken a csoportszobák ideális tájolása határozta meg a telepítést úgy, hogy a kiszolgálófunkciók az északi oldal gazdasági folyosója mellé kerültek. Az egységes tető a tereplejtéssel azonos lejtésű, egységes extenzív zölddel fedett, mely a csoportszobáknál megtörik, az udvarokban és az utca felől terepszerű mozgást adva a tömegeknek.
Az épület fedése egy egységes tetővel történik, amely a hangsúlyos helyeken megtörve, külön kiemeli az nagyméretű konzolos előtetőt, amely a teraszok árnyékolásán túl annak csapadékvédelmét is biztosítja. A tető extenzív zöldtetőként kialakított, mely az esővízháztartáson túl a tömegével az épület hőháztartását is nagyon kedvezően befolyásolja. Ezek a passzív ökológiai eszközök alapjaiban határozzák meg az épület jellegzetes építészeti karakterét.
Átlépve a Terv utcai kaput, egységes színvilágú előkertbe jut a gyermek kísérőjével, a telken meghatározó karakterű pinceszellőző kürtőkkel, gumiburkolatos játszófelületekkel, mindig teret hagyva a gyermeki képzeletnek. Az épített elemek korallos színvilága a komplementer zöld környezettel alkot egységet.
Az épületet körbeölelő, változó magasságú, sima felületű vakolt lábazat mentén a ház körbeszaladható-simogatható, e lábazat bekebelezi a gyerekmagasságban lévő ablakokat, búvóhelyet nyújtva nekik a játék során. Az épület zöldtetőjével, nyers falával mintha Budafok-Tétény sziklás fennsíkjából emelkedne ki, a táj részéve válik. A homlokzat részletei, az ablakkeretezés, a vakolat, a fa nyílászárók eközben a hagyományos építés elemeit idézik, az ismerős környezet a biztonságérzetet erősíti.
Anyaghasználat és belsőépítészet
Fontosnak tartjuk, hogy az 1–3 éves gyermekek azt a fél napot, amit az intézményben töltenek, természetes és harmonikus felületek között töltsék. A homlokzaton és a belső térben egyaránt a nyers, természetes anyagok dominálnak, melyek az előírt helyeken mosható-súrolható felületűek.
A nyílászárók háromrétegű, borovifenyő nyílászárók, a csoportszobáknál beépített résszellőzőkkel. A mélyen üvegezett nyílászárók kívül-belül biztonsági üvegezéssel készülnek, fóliázott grafikai jelöléssel. A csoportszobák homlokzata a terasz és a játszóudvar felé teljes szélességében megnyitott, az épület többi részén a kisebb méretű nyílászárós architektúra dominál.
A csoportszobák és a közlekedők padlóburkolata linóleum.
A falon mennyezetig futó faburkolat és beépített fabútorok bélelik a teret. A beépített bútorok mászó-bújó kuckót is magukba foglalnak.
A vizes helyiségek kerámia padlóburkolatot kapnak, ajtónyílásig mosható falburkolattal, színezett fugákkal.
Ökologikus gépészeti megoldások
A teljes épület fűtése és a nyári hűtése mennyezet- és padlófűtéssel történik, melyet a hátsó kertben elhelyezett levegő- folyadék hőszivattyúk látnak el.
A vizes helyiségekben hővisszanyerős elszívás került kiépítésre, melyhez a friss levegőt a csoportszobákon keresztül biztosítjuk, ezzel is elősegítve a csoportszobák friss levegővel történő átöblítését.
A csapadékvíz elvezetését az extenzív zöldtető késlelteti. Az esővizet telken belül gyűjtjük és locsolásra hasznosítjuk.
Fotók: Danyi Balázs
