Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész jelentette be, hogy 2025. május 1-től Lengl Zoltán tölti be a balatoni főépítész tisztségét. A főépítészt kértük, hogy meséljen a tervezett munkájáról, a céljairól.
A Balaton területrendezési és építészeti központja a Balatoni Főépítészség
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy közreműködhetek a tágabb lakókörnyezetem fejlődésének és fejlesztésének az elősegítésében. Gyerekkorom óta a balatoni üdülőkörzet területén éltem, szerencsém volt több oldalról is tapasztalatokat és benyomásokat szerezni a Balatont érintő nehézségekről és lehetőségekről. Marcaliban, ahol a gyerekkoromat töltöttem és a szakmai pályafutásom elindult, a balatoni háttértelepülések kisvárosi problémáival szembesültem, majd közel tíz évet éltem Balatongyörökön, ahol pedig már egy teljesen más jellegű szemlélettel találkoztam. Jelenleg Keszthelyen élek és már több mint 10 éve igyekszem elősegíteni a balatoni üdülőkörzet nyugati részének a fejlődését és fejlesztését, először állami főépítészként, most pedig balatoni főépítészként. Az építésigazgatási feladataim mellett gyakorló építészként is tevékenykedem, építész tervezői jogosultságom mellett tartószerkezeti tervezői, szakértői, épületszerkezeti szakértői és műszaki ellenőri jogosultsággal is rendelkezem, jelenleg pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műemlékvédelmi szakmérnöki képzését végzem.
Mindenkinek van kötődése a Balatonhoz
Mindenki szeretne egy kicsit kapni belőle, ezért nagy figyelmet és érdeklődést kap valamennyi a tavat érintő változás.
A regionális szemléletmód már a múlt században is utat tört magának. Többször és többféle feladatkörökkel is működött már balatoni főépítészség. A célok hasonlóak voltak, de az eszközök eltértek. A célok nagyon egyértelműek és világosak. Elősegíteni az üdülőkörzet térbeli és időbeli fejlődését, fejlesztését. A természeti, a táj és az épített környezet értékeinek megőrzése. Nagyon nagy publicitást kapnak a természetközeli területeket érintő fejlesztések, hiszen a befektetők előszeretettel részesítik előnybe a zöldmezős beruházásokat. A természeti környezet urbanizálásával ugyanakkor pont azt veszti el a tó környezete, amiért a nyaralni és pihenni vágyók keresik. Ezzel szemben rengeteg alulhasznosított, leszakadó területek vannak az üdülőkörzetben is, melyeknek a fejlesztése célszerű lenne, de a befektetők figyelmét elkerülik. Szeretném elérni, hogy a Balatonra ne csak mint turisztikai desztináció gondoljunk, hanem az itt életvitelszerűen élőkre is. A háttértelepülések fejlesztése még nagy lehetőségeket rejt magában.
Célok és lehetőségek
Az országos főépítész nem egy egyszerű feladatot bízott rám, fontos szempont volt, hogy olyan balatoni szakember vegyen részt a balatoni feladat elvégzésében, aki érti és megérti a helyi emberek problémáit, azokat holisztikus szemlélettel tudja kezelni és helyben elérhető. A Balatoni Főépítészség az üdülőkörzet területrendezési és építészeti szakmai központja lesz, ami aktívan jelen van a problémák felkutatásában és kezelésében. Fő cél a tájegység térbeli és időbeli fejlődésének és fejlesztésének meghatározása, a természeti, a táj és az épített környezet értékeinek megőrzése, ökológiai állapotának fenntartása. A fenntartható fejlődés és a zöldinfrastruktúra fejlesztésének hangsúlyozásával az építés helyi rendjének meghatározásának elősegítése is feladatom lesz. A szigorú szabályozás mellett motiválni kell a befektetőket és az építtetőket a fenntartható fejlődés biztosítására, a zöldterületek védelmére, az alulhasznosított területek minőségi fejlesztésére, rendezésére a befektetői fókusz széthúzásával, az érdeklődést ráirányítani a vízparttól távolabbi területekre.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium a magyar építészetről szóló törvénnyel és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletekkel kellően szigorú keretrendszert alkotott ahhoz, hogy a célok megvalósíthatóak legyenek. Ugyanakkor az építészeti szemléletformálásra és identitáserősítésre továbbra is szükség van. Az elmúlt időszakot jellemző lépték- és mértékvesztése nem szolgálta a hosszú távú tájegységi célok megvalósítását.
A „jó gazda” felelősségével
A települési főépítészekkel szoros munkakapcsolatban szeretném megvalósítani a céljainkat. A magyar építészetről szóló törvény megerősítette a főépítészek szerepét. A főépítészi munka teljesen más beállítottságot igényel, mint a legtöbb igazgatási típusú feladat. Először is bizalmat kell építeni. Ha nincs bizalom a döntéshozók, a beruházók és az építtetők, tervezők részéről, akkor nem tudja kellőképpen elfogadtatni magát a főépítész ahhoz, hogy elég súllyal tudja befolyásolni a folyamatokat. A főépítészi tevékenységnek egy olyan szolgálatnak kell lennie, melyeket a szakmai szempontok irányítanak. El kell érnie a főépítésznek, hogy ne a kényszer miatt keressék a kapcsolatot vele, hanem belső meggyőződésből. Az elismerés kivívása minden szakmagyakorló főépítész egyéni céljának kell lennie. Ehhez empátia, következetesség és részrehajlásmentes meggyőződésre van szükség. Szerintem a főépítészi munka egy nagyon nehéz és nagy elhivatottságot igénylő szakmai feladat. Kis eredmények is csak nagyon hosszú idő elteltével jelentkeznek, így ezzel számolnia kell a kollégáknak, ha valaki munkát vállal. Ismerni kell és át kell látni a települést, hogy a helyi identitást erősíteni tudja. A balatoni főépítésznek a helyi, települési főépítészek szakmai munkájának az összefogása, összehangolása is a feladata lesz a regionális célok mentén.
A települési arculati kézikönyvek az elmúlt időszakban jórészt elkészültek, de nagy hiányosságot érzek abban, hogy a véleményem szerint egyik leglényegesebb részei, az építészeti útmutatók elmaradtak, vagy csak kevés figyelmet kaptak.
A balatoni modernizmus és a népi építészeti emlékek kellő alapot és inspirációt adnak az alkotó építészeknek az egyedi sajátos karakter megtalálásához. A tájegységi arculati kézikönyv felfrissítése és kibővítése is szükséges lenne annak érdekében, hogy a 2027-ig felülvizsgálandó rendeleteket már ennek figyelembevételével tudják megalkotni a települések. A Balaton-felvidéki kultúrtáj világörökség-várományos helyszín státusza szintén egy eszköz és egy lehetőség, hogy elérjük a hosszú távú tájegységi célokat. A kezelési terv elkészítése és figyelmes megvalósítása segíthet a célok elérésében.
A szabályváltozások széles társadalmasítása segíti az elfogadottságát és a célok megvalósítását
A tájegységi szemléletet segíti elő, hogy a balatoni főépítész tagja mind az országos, mind a területi, mind pedig a helyi tervtanácsnak. Véleményezi a balatoni üdülőkörzet településeinek településrendezési és településfejlesztési terveit, valamint felügyeli a tómederre vonatkozó előírások betartását. Nagy feladat lesz a vízparti tervek végrehajtása. A több és széles körben társadalmasított rendelkezések bevezetése a közeljövőben várható. A településeknek a saját települési terveikbe át kell vezetni a változásokat. A vízparti beépítések a törvény erejénél fogva nem változhatnak, illetve a körbejárhatóság szabályozásában sikerült az ÉKM-nek több mint 29 km-rel megnövelni azt a partszakaszt, amely szabadon bejárható. A vízparti beépítések mellett az átalakuló zártkert, kertes mezőgazdasági területek hasznosítása a másik jelentős problémakör. A szőlőhegyi területek szezonális, turisztikai hasznosítása a jelenlegi szabályozással nem fér össze. Ugyanakkor nagy társadalmi igény mutatkozik arra, hogy a kertes mezőgazdasági termelés mellett más funkcionális használat is megvalósítható legyen ezeken a területeken. Ezek összehangolása szintén egy komoly kihívást jelentő feladat, amelyre adott válaszok, csak a tájkép fokozott védelmével, széles társadalmasítás mellett tud megvalósulni.
Bizalom és együttműködés
Izgalmas lesz az elhelyezése is az ÉKM építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkárságához tagolódó Balatoni Főépítészi Főosztálynak. Balatonfüred egyik ikonikus épületében fog működni, melynek felújítása a közeljövőben fog elkészülni.
A helyi védettséget élvező 1938-ban Káldy Ferenc által tervezett és épített épületet a fürediek a különleges formája miatt is szeretik. Jó üzenetértéke is van a székhelyiroda választásának, hiszen a múlt értékeire alapozva az új funkciójával a jövőt fogja megjeleníteni az épület.
A bizalom építése nekem is nagyon fontos, ezért szeretnék személyesen bemutatkozó látogatásokat tenni az üdülőkörzet településein, ahol a legfontosabb és legégetőbb helyi problémákról, fejlesztési elképzelésekről és lehetőségekről tájékozódnék. A Balatont érintően rengeteg szervezet végzi a tevékenységét, sokszor egymás mellett párhuzamosan, sokszor az erőforrásaik elaprózódásával. Természetesen nyitott vagyok mindenki felé, aki szeretne tenni és szükségét is érzi ahhoz, hogy a közös természeti kincsünket megóvjuk, fenntartsuk és minőségi élettereket alakítsunk ki. Ebben a feladatban számítanék mind a vármegyék és a települések vezetőire, a főépítészekre, a térségben lakó és alkotó építészekre, hogy közösen el tudjunk érni e csodálatos táj értékőrző fejlődését.
Fotók: Lengl Zoltán, portréfotó: Katona Tibor