1999. július
A Magyar Építész Kamara Elnöksége 1999. június 3-án hozott határozatával egyhangúlag hagyta jóvá a szakmagyakorláshoz szükséges alapfeltételeket tartalmazó kamarai modellt (továbbiakban modell).
A modell összefoglaló ismertetését az elnökség 1999. július 1-jén részletesen megtárgyalta, és továbbfejlesztett dokumentumként egyhangúlag jóváhagyta.
A modell kifejlesztésének alapja az Építészek Világszervezete (UIA) által sokéves munkával kidolgozott, az „UIA egyezménye a javasolt nemzetközi szakszerű hivatásgyakorlás alapszabályairól” című dokumentum.
E dokumentum elkészítésében 56 ország képviselője vett részt, köztük hazánk és az összes európai UIA-tagország is.
A modell kidolgozásakor figyelembe vettük a hazai sajátosságokat és az európai jogharmonizációból adódó szempontokat is.
A modell a kamara reformprogramja. Megvalósítása sok törvény, illetve rendelet módosítását, megváltoztatását igényli.
Jelen dokumentum a modell összefoglaló ismertetését tartalmazza:
A SZAKMAGYAKORLÁSHOZ SZÜKSÉGES ALAPFELTÉTELEK
1. AZ ÉPÍTÉSZ FOGALOM MEGHATÁROZÁSA
A MÉK az UIA által elfogadott megnevezést megfelelőnek tartja.
AZ ÉPÍTÉSZ FOGALMA (UIA)
Az építész megnevezést a jog, illetve a szokás olyan személy számára tartja fenn, akit egyetemen képeztek, szakmája gyakorlásához jogosultsággal, illetve engedéllyel rendelkezik azon joghatóság alá tartozó területen, ahol szakmai tevékenységét végzi. Az építész felelős a társadalom és a környezet harmonikus fejlődésének, jólétének, kulturális önkifejeződésének elősegítéséért. Az építész kulturális önkifejeződésének eszköze a tér- és formaalkotás, mely történelmi összefüggések sajátos vonatkozásaiban érvényesül.
2. OKTATÁS
Az építészeti oktatás legalább 5 éves nappali, akadémiai jellegű, egyetemi képzés keretében biztosítható. Az egyetemnek elismert, érvényesített, akkreditált tantervvel kell rendelkeznie. Az akkreditációt független szervezet kell hogy végezze.
AZ ÉPÍTÉSZ AZ ALÁBBIAKBAN FELSOROLT ISMERETEKKEL ÉS KÉPESSÉGEKKEL KELL RENDELKEZZEN:
– esztétikai, műszaki, környezeti és humán szempontokat kielégítő építészeti tervezési képesség,
– a történelem, az építészet, a társművészetek, a technológiák és a társadalomtudományok megfelelő ismerete,
– a szépművészetek és az építészet egymásra hatásának ismerete,
– a várostervezés megértése és a várostervezési folyamatban való részvétel képessége,
– az emberi lépték, az épületek és a környezet viszonyainak megértése és alkalmazása a tervezésben,
– a jó környezet tartós fejlesztését biztosító tervezési tudás képessége,
– az építész szakmai feladatainak és az építész társadalmi szerepének megértése, különös figyelemmel a társadalmi igények megfogalmazásának képességére,
– a tervezési feladatok elvégzéséhez szükséges írásos dokumentumok megfogalmazásának képessége, a tervezéshez szükséges vizsgálatok elvégzési módszereinek ismerete,
– a szerkezettervezés, a kivitelezés, az épülettervezéssel összefüggő mérnöki problémák ismerete,
– az épületfunkciók megfelelő ismerete, az épületfizika és a technológiai problémák kellő ismerete, az időjárás elleni védelem és a belső komfort kialakításához szükséges ismeretek,
– az épület használói igényeinek kielégítéséhez szükséges tervezési képesség, mely figyelembe veszi a költségtényezők és a jogszabályok alkotta korlátokat is,
– a tervezői elképzelések épületekké formálásában részt vevő iparágak, szervezetek, az építési jogszabályok, hatósági eljárások megfelelő ismerete ahhoz, hogy a koncepciótervből mindent egybefoglaló tervdokumentáció készüljön,
– a projektfinanszírozás és projektirányítás, a projektvezetés, valamint a költségellenőrzés megfelelő ismerete,
– a pártatlan, elkötelezettség nélküli, szabad véleményalkotás képessége.
A fenti követelményrendszer az UIA álláspontja szerint a minimális alap, melyet a nemzeti tantervek kidolgozásakor figyelembe kell venni.
3. AKKREDITÁCIÓ, ÉRVÉNYESÍTÉS
Az oktatás elismerése
A különböző egyetemek oktatási programját, tanterveit független szervezet kell akkreditálja. Ezt az új szervezetet a MÉK a szakmájukat jó minőséggel gyakorló építészek részvételével kell létrehozza. Az elnökség véleménye szerint a Magyar Építész Kamara az akkreditációs szervezetbe az MTA és a Művészeti Akadémia képviselőjét is vonja be. A nemzetközi ajánlások szerint a tantervek akkreditációja legalább 5 évenként szükséges.
4. SZAKMAI GYAKORLAT, TAPASZTALATSZERZÉS
A diplomát szerzett építészgyakornokoknak hároméves kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesíteni egy építész mellett. A szakmai gyakorlat elvégzéséről az építészgyakornokok igazolást kapnak. Ez a szakmai gyakorlat biztosítja az egyetemen megszerzett tudás és képesség alkalmazhatóságát a gyakorlatban. A tanúsítványt kiállító építész (csak jogosultsággal rendelkező kamarai tag lehet) igazolja, hogy a gyakornok a 3 éves kötelező szakmai gyakorlatot teljesítette.
5. A JOGOSULTSÁG MEGSZERZÉSE
A szakmai tudás és alkalmasság bizonyítása
Az építészként bejegyzést, regisztrálást kért személyek kötelesek elfogadható szakmai tudásról és alkalmasságról számot adni az illetékes országos hatóság előtt, azaz vizsgát tenni. A vizsgáztatást és a jogosultság elbírálását a Magyar Építész Kamara Nemzeti Regisztrációs Bizottsága kell végezze. E szervezet 2001-ig történő létrehozásával párhuzamosan a szükséges törvényi háttér megteremtése is végrehajtandó. A sikeres vizsga letétele után az alkalmasságot megfelelő igazolásokkal is alá kell támasztani (pl. erkölcsi bizonyítvány stb.).
A Nemzeti Regisztrációs Bizottság felállítása az Építész Tagozat feladata.
6. A JOGOSULTSÁG ELLENŐRZÉSE
A hazai szakmagyakorlás egyik gyorsbeavatkozást igénylő problémája a jogosultság kontrollja
Megnövekedett a jogosultság nélküli tervezési munkát végzők száma, ennek kapcsán elterjedt a fenti tevékenységet leplező, az esetek többségében tényleges kamarai tagsággal rendelkező olyan személyek száma is, akik kamarai tagságukat, illetve tervezői jogosultságukat felhasználva kizárólag nevüket, aláírásukat adják a nem általuk készített tervekhez (stróman).
Az elnökség által létrehozott Szakmai Ellenőrző Bizottság feladata a jogosulatlan tervezéssel kapcsolatos bejelentések és panaszok ügyében való eljárás lesz.
A tevékenység az alapszabály módosításáig az Etikai Bizottság közreműködésével valósul meg.
7. SZAKMAGYAKORLÁSI, SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZATOK
Az építészeti szolgáltatásokat a köz érdekében megkövetelt szakmai szabványoknak, szabályzatoknak megfelelően kell teljesíteni. A szakmai követelmények szabályzata a hazai építészeti „standard”, azaz a szakmagyakorlás elemeinek, fogalmainak értelmező képes szótára. E szabályzat vagy szabvány egyben a jogalkotás segítségére is alkalmas lesz, de (pl. építési engedélyezési eljárásoknál) ez a szabvány védi a köz érdekeit is, hiszen a megrendelőt egyértelműen informálja a szolgáltatások tartalmáról és formájáról. Az építészek hagyományosan kötelező vagy ajánlott díjskála szerint végzik szolgáltatásaikat. A díjszámítási szabályzat végleges kidolgozása a hozzátartozó típusszerződés-mintákkal együtt sürgős feladat.
8. VERSENYEZTETÉS, KIVÁLASZTÁS
Az építészek versenyeztetését nem az ár alapján kell végezni.
A megfelelő feladatra a megfelelő építész kiválasztása közvetlen megbízás, minőségi alapon történő szelekció vagy tervpályázat útján történhet. Külön szabályok vonatkoznak a közbeszerzésekre. Az utóbbi időben fokozódott az a tendencia, hogy az építészeket mind az állami, mind a magánmunkákra kizárólagosan az ár alapján választják ki. Az áralapú kiválasztás az építészeket az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások csökkentésére kényszerítik, amely viszont veszélyezteti a tervezés minőségét és ezáltal az épített környezet minőségét, kellemességét, társadalmi, gazdasági értékét is. A Szakmagyakorlási Bizottság feladata a versenyeztetés szabályzatának kidolgozása.
9. AZ ETIKAI–FEGYELMI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA
A jelenlegi szabályzat nem védi kellően az érdekeket, nem tartalmazza a vétségekhez tartozó büntetéseket. Célszerű olyan módosításokat, kiegészítéseket eszközölni, amelyek eredményes megelőző tevékenységet eredményeznek.
Pl. az etikai–fegyelmi szabályzat I. rész 1. fejezet 2. pontját az alábbiakkal kell módosítani, illetve kiegészíteni:
2.6. A kamarai tagnak kötelessége a MÉK-et, illetve a MÉK Szakmai Ellenőrző Bizottságát tájékoztatni minden olyan tényről, amely kamarai tagsággal nem rendelkező, illetőleg megfelelő tervezési jogosultsággal nem rendelkező személyek jogszabályba ütköző, illetve kamarai szabályzatot sértő, vagy arra irányuló eljárásával kapcsolatban tudomására jutott. Amennyiben a kamarai tag fenti kötelességének nem tesz eleget, abban az esetben vele szemben fegyelmi eljárás lefolytatása kötelező. Azt a kamarai tagot, aki a fenti tájékoztatási kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kamara tagjai közül kizárja.
A kamarai tag a 2.6. pontban foglalt tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos eljárás lefolytatására a MÉK etikai–fegyelmi szabályzata III. részében rögzítetteknek megfelelően a MÉK Etikai–Fegyelmi Bizottsága jogosult azzal az eltéréssel, hogy I. fokon a MÉK Szakmai Ellenőrző Bizottsága, II. fokon a MÉK enöke jár el. Jelen eljárás lefolytatása során a III. rész 4. fejezet 19.3(b) pontjában rögzítettek nem alkalmazhatók.
Az etikai-fegyelmi kódex hathatós védelmet kell nyújtson a nemzetközi és hazai törvények által is tiltott monopóliumok, kartellek stb. kialakulása ellen.
10. FOLYAMATOS SZAKMAI FEJLŐDÉS
Az etika kódex kötelezze a tagokat a folyamatos szakmai fejlődésre, továbbképzésre! A posztgraduális képzések tanterveit az akkreditációs bizottság érvényesítse, ugyanúgy 5 évenként, mint az egyetemekét! Az UIA javasolja, hogy a nemzeti kamarák legalább évi 35 óra továbbképzést minden kamarai tagnak kötelezően írjanak elő.
11. SZERZŐI JOG, SZELLEMI TULAJDON
A szellemi tulajdon három jogi területet foglal magába, amelyek a következők: a szabadalom, a szerzői jog, a védjegy. Az építészek szerzői jogainak, szellemi tulajdonának védelme érdekében a nemzetközi szerzői jogi törvények közül az 1886. évi Berni Egyezményt, az 1955. évi Szerzői Jogi Világegyezményt és a GATS (TRIPS) idevonatkozó szabályait figyelembe véve kell a hazai törvénymódosítást kezdeményezni.
12. A MÉK ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSA
Az építészeti szakmagyakorlás hazai irányító szerve a Magyar Építész Kamara. A MÉK alapszabályát úgy kell módosítani, hogy az itt leírt szakmagyakorláshoz szükséges alapfeltételek biztosíthatók legyenek. Az elnökség kuratóriumszerű működéséhez egy megerősített, jól szervezett titkárság szükséges. A titkár feladata a megfelelő ügyviteli, ügykezelési, pénzügyi, eljárási és szolgáltatási hivatali szabályzatok kidolgozása. A területi kamarák és az országos kamara közötti együttműködést magasabb szintre kell fejleszteni. A különböző tagozatok szerepét, feladatát és tevékenységét át kell gondolni.
A Magyar Építész Kamara Elnöksége