Kanizsa Aréna: multifunkciós sportcsarnok és közösségi tér fenntartható építészeti megoldással

Sportesemények mellett kulturális és közösségi rendezvényeknek, vásároknak, koncerteknek és fesztiváloknak is helyet tud biztosítani a Paulinyi & Partners munkatársai által tervezett nagykanizsai sportcsarnok, amelyet 32 ezer négyzetméternyi zöldfelület ölel körbe. Az előregyártott szerkezeti elemek, a Magyarországon először alkalmazott rejtett acélgerendás síklemezfödém, valamint az alakoptimalizált X-rácsozású főtartó költséghatékony szerkezetépítést és térlefedést tettek lehetővé, melyeknek köszönhetően rendkívül alacsony az építkezés CO2-lábnyoma.

A felelős építészet elsődleges feladata, hogy fenntartható, jövőtudatos és jövőálló épített környezetet hozzon létre, amelyben az emberek hosszú távon is jól érezhetik magukat, ezt tartották szem előtt a Paulinyi & Partners építészei a Kanizsa Aréna terveinek kidolgozásakor. Az iroda több mint 30 éves tapasztalattal a háta mögött fejleszti a gépi tanuláson és adatokon alapuló szolgáltatását, amely szimulációkkal a tervezéstől kezdve az üzemeltetésig képes végigkövetni egy projektet és felvázolni különböző szcenáriókat. Ugyan az építészek algoritmus segítségével terveznek, munkájuk során mégis az egyén áll a középpontban, hiszen képesek matematikai egyenletekkel bizonyítani, miért az emberközpontú beépítés bizonyul a leghasznosabbnak. A szimulációk megmutatják, hogyan tehetnek egy ingatlant értékesebbé az olyan szempontok, mint a benapozhatóság, a zöld felületek közelsége stb. Az energetikai szimulációkat, a közterületi komfortvizsgálatokat, valamint a városi hőszigethatást is a jövőben meghatározható adatokkal vizsgálják az iroda munkatársai.

A nagykanizsai Modern városok program városfejlesztési és rehabilitációs koncepció eredményeként a korábbi laktanya helyén épült fel a Kanizsa Aréna sportcsarnok a Paulinyi & Partners tervezésében és a ZÁÉV Zrt. kivitelezésében. A csarnok egyszerre 5000 fő befogadására alkalmas, a fix és mobil lelátók 3000 fő számára biztosítanak helyet, a küzdőtéren pedig további 2000 látogató fér el, például kulturális eseményeken. Az épület tagolhatóságának köszönhetően egy időben többféle sportág művelői is helyet kaphatnak a csarnokban, egyszerre akár három kosárlabdapályán is lehet edzést vagy testnevelésórát tartani. Emellett nemzetközi kézilabda-mérkőzéseket is képes befogadni a komplexum, hiszen minden mutatójában megfelel a Nemzetközi Kézilabda Szövetség elvárásainak.
A küzdősportokat kedvelők rendelkezésére további öt edzőterem áll és egy tükörrel felszerelt terem a táncot tanulóknak. Az épületben doppingellenőrző állomás, valamint egy állandó üzemelésű büfé is helyet kapott.

A Kanizsa Aréna azonban túlmutat egy hagyományos multifunkciós sportcsarnokon, ugyanis sportesemények, közösségi rendezvények, koncertek mellett a sportegyesületek edzéseinek, valamint az iskolai és közösségi sportrendezvényeknek is kiváló helyszínt biztosít. A létesítmény nemcsak a versenysportolók, hanem a lakosság és a családok számára is egészséges kikapcsolódási lehetőségeket nyújt. Az épület tervezése során kiemelt figyelem irányult az akadálymentesítésre. A Kanizsa Aréna az országban egyedülálló módon biztosít a parasportolók, valamint a mozgásukban korlátozott látogatók számára akadálymentesített öltözőket, mosdókat, bútorokat és páholyhelyet a közösségi és a versenysportolói területeken egyaránt.

A nagykanizsai sportcsarnok nemcsak funkcióiban, hanem a külső megjelenésében is páratlan. Az épületnek látványos külsőt kölcsönöz a nyers betonoszlopokon álló árkádsor és a szintmagas üvegtáblákból építkező függönyfalhomlokzat, valamint a fényáteresztő árnyékolók is, amelyek elhelyezéséhez a nap járását modellező parametrikus tervezést hívták segítségül az építészek. Az épület homlokzata átlóra szimmetrikus szerkezetű, tájolása déli irányú, így a hat méter széles árkádsornak nem csupán díszítő, hanem árnyékoló funkciót is ellát.
A feszített huzalokkal rögzített műanyag szövetrétegek kiosztása három síkban követi le a napjárást, amely a délnyugati oldal felé sűrűsödik. A csarnok külső felületén kialakuló fény-árnyék hatások izgalmas vizuális élménnyel gazdagítják az épületet.

A csarnok külső megjelenésében is visszatükröződik belső funkcionalitása. A küzdőtér és a lelátók egy négyzet alakú belső zárt magot alkotnak, amely kívülről is jól láthatóan kiemelkedik az épület tetején, egyfajta pixelként, amely az épület egészének meghatározó eleme. Minden építészeti egység vagy elem raszterhálóban is értelmezhető. Az előcsarnok és a zárt magot három oldalról körbeölelő belső közlekedők kívülről is látványosak a főhomlokzatok teljes felületén szintmagas üvegtáblákból épített függönyfalnak köszönhetően. A pixeles stílusvonalat követik az árnyékolók, a külső térburkolatok, az utcabútorok, a növénykazetták formája és a belsőépítészeti kialakítás is, a padló- és falburkolatok, az előcsarnok lámpakiosztása, a küzdőtéri lelátón a székek színei.

A fenntarthatósági szempontok szintén meghatározók voltak az épület tervezésekor. Az előregyártott sík panelek, amelyek az acélgerendákra kerülnek, nem csupán a szerkezetépítés költségeit és az épület ökológiai lábnyomát csökkentik, a gépészeti tervezést is sokkal rugalmasabbá és könnyebbé teszik. Magyarországon a Kanizsa Arénában először alkalmaztak „rejtett” acélgerendás síklemezfödémet, valamint alakoptimalizált X-rácsozású főtartót, amely a költséghatékony térlefedést tette lehetővé és nem mellesleg a kézilabdapályák keresztirányú elhelyezését is megoldotta. Az alakoptimalizált főtartók körülbelül 40 százalékkal kevesebb acél felhasználását tették szükségessé az egyébként 70 méter fesztávú acélrácsos tartók alkalmazásakor. Ezeknek a megoldásoknak köszönhetően a szerkezetépítés CO2-lábnyoma mindössze 0,42 t/m2, ami jóval kisebb, mint más hasonló funkciójú épületeké (összehasonlításként: a müncheni Allianz Aréna esetében ez több mint 1 t/m2).

Az épület körül összesen 32 ezer négyzetméternyi zöldfelületet alakítottak ki az építők és a tájépítészeti megoldásoknak köszönhetően létrejött egy több száz ember egyidejű befogadására alkalmas kültéri rendezvénytér és egy egyedi utcabútorokkal gazdagított, zöld pihenőpark is. Az épület tájolása a városból tömegközlekedéssel vagy kerékpárral érkezőknek kedvez, közösségforgalmi terei is közparkra nyílnak, a parkolóban pedig akadálymentesített és elektromos töltésre alkalmas parkolóhelyeket is létesítettek.

KANIZSA ARÉNA
Földrajzi hely: Nagykanizsa, Alapy Gáspár utca 2. HRSZ: 3110/26
Beruházó: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata; Dénes Sándor, Balogh László polgármesterek
Építészek, alkotók: Paulinyi & Partners Zrt.
Kivitelező: ZÁÉV Zrt.
Tervezés éve: 2018–2020
Építés éve: 2019-2021
Bruttó szintterület: 12 870 m2
Stáblista
Felelős tervezők: dr. Paulinyi Gergely DLA, Kiss Csaba, Mészáros Béla
Projektigazgató: Fábián László
Designigazgató: Burián Gergő
Projektvezető: Mészáros Béla
Építész munkatársak: Bense-Füzy Julianna, Németh Roland, Rónai Titusz, Simon Edina Zsuzsanna, Szécsi Margó, Tihanyi Kristóf
Kiviteli terv: Vision Építésziroda Kft. – feldolgozás: Nagy Mihály, Szigetfű István
Belsőépítészet: Komp Design stúdió Kft. – Fülöp Krisztina, Beda Orsolya
Szignalizáció: Réczey Zoltán
Tartószerkezet: ARC-S Engineering & Design Kft. – Bükkösi Raymond, dr. Merczel Dániel Balázs
Épületgépészet: Comfortplan Kft. – Lukács Zoltán
Épületvillamosság: AKVILA-S Mérnöki- és Szolgáltató Kft. – ifj. Sas Gyula
Akusztika: Józsa és Társai 2000 Kft. – Józsa Gusztáv
Környezetvédelem: Enviworld Környezetvédelmi Mérnökszolgáltató Kft. – Kiss Leizer Géza Károly PhD
Sporttechnológia: Judik Zoltán ev. – Judik Zoltán
Tűzvédelem: Nokesy Design Kft. – Pukánszky Gabriella
Környezettervezés: 4D Tájépítész Iroda Bt. – Balogh Andrea
Külső közmű tervezése: BeSzT Kft. – Gáspár Géza, Doszpot József
Út és forgalomtechnika: BeSzT Kft. – Fehérné Gremanová Helena, Péter Ferenc
Akadálymentesítés: Környezetgyár Kft. – Szabó Henriett
Felvonótervező: Schindler Hungária Kft. – Sütő Ferenc

A fotókat Réthey-Prikkel Tamás készítette.