Zengő kincse – A Zengő hegy ökoturisztikai fejlesztése
Hét éve már, hogy elkezdtünk foglalkozni a Zengő hegyre tervezendő kilátóval és három éve, hogy elkészült és ünnepélyes átadásra került. A kezdődő szóbeszéd és a híradások a kilátó felújításról szóltak, de ez a mai napig meglévő geodéziai torony félreértelmezéséből és a több tíz év alatt átalakult használatából adódhatott. A geodéziai torony ajtaját folyamatosan feltörték, így jutottak fel a belső acélhágcsókon a tetejére. Az ajtót rendre lezárták, így alakult ki a társadalmi igény a Mecsek hegység legmagasabb pontján kialakítandó kilátóra.
Számunkra baráti társaságunkkal többször is túracél volt a Zengő csúcsa, melyet jó érzés rendre meghódítani. Ezért örömmel fogadtuk a Baranya Vármegyei Önkormányzat felkérését, hogy első körben szakértés keretében vizsgáljuk meg a meglévő geodéziai torony szerkezeti állapotát. A kérdés az volt, alkalmassá tehető-e a meglévő torony kilátófunkcióra, mivel magassága (16,18 méter) nem volt elegendő.
A vasbeton hengeres, sávonkét betonozott típusépítmény további terhek hordására nem volt alkalmas, ezért döntöttünk egy attól független kilátó-épület tervezése mellett, melyet megbízóink is elfogadtak.
Nagy lelkesedéssel és izgalommal vágtunk bele a munkába, a kötöttségek folyamatosan merültek fel a tervezés során. Mint kiderült, olyan anyagban szükséges gondolkodnunk, aminek a fenntartási, karbantartási költsége a legkisebb. Az erdei út mentén a bánáti bazsarózsa is megtalálható, a tervezési helyszín a Natura 2000 hálózat része, védett erdőterületen található. A feljutás sem egyszerű, a kivitelezés sem, melynek időbeliségét a környezetvédelmi hatóság is korlátozta engedélyében. Lelkesedésünk elszántsággá változott a tervezés folyamatában.
A korábban leírtak alapján anyaghasználatban az acél mellett törtünk pálcát, csak a meghatározott anyagi korlátok szabtak gátat a fantáziánknak. A szerkezet kialakítása során már az első beszélgetéseinken elhatároztuk, hogy felvállaljuk a szerkezetet és nem akarjuk azt elrejteni egy épülethéj, épületburok mögé. Vállaltuk, hogy megjelenik a szerkezet, mert az anyaghasználatunk is ezt kívánta meg.
A szerkezet esztétikája fontossá vált az épület rajzolása közben. Többször is olvastunk róla, hogy hosszú idő telt el, hogy az ipari létesítmények, tornyok hidak szerkezetét elfogadják a szemlélők. A szerkesztés során előképeként tekintettünk a magas épületek szerkesztési elveire, melynek tervezésében, elfogadtatásban úttörő szerepe volt Fazlur Rahman Khannak is. Kahn fejlesztette ki a rácsos toronyszerkezetet, hogy nagy magasságban is lehessen jelentős súlytöbblet nélkül merevíteni a toronyházakat. Ezek a rácsos szerkezetek végül megjelentek az épületek homlokzatán. Így a Kahn által kigondolt váz vált mintává a Zengőre tervezett szerkezetben. A hegyre erdei utakon feljuttatandó szerkezetet modulárisan alakítottuk ki, a legnagyobb elem egy-egy lépcsőkar volt. A vázszerkezet úgy alakítottuk, hogy minél kevesebb és minél kisebb gépek segítségével épüljön fel a kilátó, csökkentve a környezeti terhelést is. A kivitelezés ideje is csökkenthető volt az acélszerkezet használatával, mert a technológiai idő – például a beton kötése – nem volt számottevő.
Az építmény a meglévő geodéziai henger köré épített acél rácsszerkezet. Az acélrács függőleges oszlopokból és vízszintes gerendákból áll. A közlekedés körbe a henger körül fémlépcsőn történik. Az épület négy sarkán készült vasalt beton tömbalap, az eltávolított humuszos talaj helyén az alap a sziklára épült. Az épület oszlopai egy szint magasak, ezeket kellett az alapokra állítani. Erre került rá a vízszintes gerendázat, az egyes elemeket helyszíni hegesztett kapcsolattal építették össze. Az első szint felépítését követően arról munkaszintként kialakítva építhető volt a következő szint.
A kilátó tervezett burkolata a cor-ten acél egy rendkívül jó időjárástűrő anyag, mely számos országban és egyre több helyen itthon is bizonyított már. Felhasználására sokrétű példák találhatók az interneten. A burkolat színe a kezdeti vörösestől pár év alatt mára már barna patinává változott, így belesimul a környezetébe a barna törzsű fák ölelésében. Az előzőekben említett szerkezeti kialakításba is szerepet játszik a burkolat. A térbeli szerkezet merevítését a szokványos ferde rácsrudak helyett a burkolat acéllemezei mint nyírt tárcsák oldják meg, a kilátó anyagfelhasználását így is csökkentve.
Tudjuk, hogy ha valaki egy kilátóra gondol, akkor elsőre egy hagyományosnak tekinthető faanyagú építményre gondol. A mi esetünkben ez máshogy volt, főleg látva a korszerű külföldi példákat is. Számunkra döntő fontosságú volt, hogy a kilátó fenntartása hosszú távon se kívánjon a környező települések részéről komoly anyagi befektetést. Az épületünk így vált a hagyományostól eltérően teljesen egyedivé mind a felvállalt szerkezetét, mind az anyaghasználatát tekintve. Ma sem terveznénk máshogy, hacsak nem az egészet cor-tenből.
S hogy mit gondolunk a kilátó környezetbe illesztéséről? Sokat járunk fel ma is a kilátóhoz különböző évszakokban és jó néhány alkalommal mi magunk sem látjuk messzebbről, persze tudjuk hol keressük a szemünkkel, de valahogy nem látszik. A tervezéskor megtalált barna festék és a burkolat már barna patinája miatt csak akkor látjuk, ha már ott vagyunk, mert nagy mérete ellenére megbújik a fák takarásában.
A kilátó szintenként 3 méter magas, összesen hét szint épült, a teljes magassága a felső korláttal együtt 22,3 méter. Alapterülete 6,64 méter. A lépcsőkarok úgy lettek elhelyezve, hogy amikor haladunk felfelé, szintenként tudunk gyönyörködni az erdő fáiban. A legfelső szintről messze ellátni és 360 fokos panorámát kínál annak, aki veszi a fáradtságot és felmegy. Szép időben láthatók a Mecsek gerincének csúcsai, valamint dél felé a Szársomlyó és a Tenkes-hegy, kelet felé a Mórágyi-gránitrög hullámos háta. Tiszta időben akár a Badacsonyt, a Drávát kísérő ártéri erdőket és a horvátországi Papuk hegységet is láthatjuk. A hegy nemcsak szép kilátást nyújt, hanem speciális mikroklímájának köszönhetően ritka növényeknek is, így a bánáti bazsarózsának és más védett növényeknek is otthonául szolgál.
Tervezés éve: 2018–2019
Kivitelezés: 2020
Beruházó: Baranya Vármegyei Önkormányzat és Pécsvárad városa konzorciuma
Generáltervező, szakértő: 2 Rabb Kft. (korábbi nevén Bartal és Rabb Kft.)
Vezető tervező: Rabb Dániel
Építész munkatárs: Hankó Andrea
Szerkezet: Rabb Péter, Bálint Valentin, Szabó Balázs
Tartószerkezeti szakértő: Rabb Péter, Molnár Miklós
Talajmechanika: Trilobita Bt., dr. Kaszás Ferenc
Villámvédelmi tervezés: Rostás Attila
Környezetvédelem, természetvédelem: Productus Bt., Lovasi Katalin
Természetvédelmi szakértő: Böszörményi Krisztina
Zaj- és rezgésvédelem-szakértő: Kővári László
Levegőtisztaságvédelem-szakértő: Reiszné Friedl Ildikó
Környezetmérnök: Kövécs-Varga Vera
Műszaki ellenőr: Presting Zrt., Bocz Gábor
Projektmenedzser: Staub Richárd vezető területfejlesztési koordinátor, Baranya Vármegyei Önkormányzat
Engedélyeztetés: Pécsvárad Önkormányzat, Bori Gábor
Fotók: Bori Gábor, Rabb Dániel, Kalmár Lajos, Bálint Valentin
