Kilátó a Naplás-tó felett
A toronynak mint épületszerkezeti elemnek a funkciója és ezáltal a jelentése is évszázadokon keresztül változott. Hol a világi hatalom szimbólumaként, hol spirituálisan az eget és földet összekötő elemként, hol a megfigyelés és figyelmeztetés jelzőszerkezeteként funkcionált. A Naplás-tó mellett épült kilátótorony a modernitás természethez fűződő kontemplatív viszonyát, a szemlélődés jelentőségét és lehetőségét teremti meg.
Niall Ferguson történész népszerű kötetének címét kölcsönöztem a Naplás-tó mellett épült kilátó elemzéséhez. A történelmi hálózatok dinamikáját kutató könyv zárszavában ad magyarázatot a történész arra, hogy a kötet címét Siena impozáns, a városházához csatlakozó világi campaniléja ihlette. A közös gyökér a történész és az építész gondolkodásában a középkori itáliai városban keresendő. Ha az építészettörténet felől közelítünk Gutowski Robert kilátójának eredőjéhez, akkor a sienai katedrális kecses, égbe meredő harangtornyát is meg kell említeni, nem beszélve számos középkori itáliai városnak a templomhoz közvetlenül vagy közvetve csatlakozó tornyáról, ahol a jelző funkció és a szakrális ég–föld-kapcsolat egybeépülve adta meg az emberek lelki békéjét és biztonságérzetét.
Azt, hogy a reneszánszban felpezsdülő észak-itáliai városok jelentős hatással vannak Gutowski gondolkodására, már a pátyi templom szentélykörzet ihlette térszervezése, nyugodt, kiegyensúlyozott spirituális telítettsége is megmutatta. A Naplás-tó melletti dombtetőre felállított kilátó pompás ácsszerkezete a középkori építészek bravúros szaktudását idézi meg a 21. század szabványosított, szeriális gyártási folyamatokat preferáló korában. A természeti környezetbe helyezett, a modern kor szabadidős tevékenységéhez igazodó kilátótornyok tipikus anyaghasználata a faácsolat. Az építész azonban a Budapest határán található megfigyelőpont esetében – mint ahogy más munkáiban is – csavar egyet a történeten, nem pusztán mímeli, hanem át-, illetve ide, a 21. századba értelmezi a szerkezetet úgy, hogy feltárja annak mélyebb értelmezési rétegeit is. A hatszögű alaprajz máris egy játék a szokványos, nem szokványos megoldások között. Szabályos centrális forma, mégis eltér a tornyok megszokott négyzet vagy ritkábban oktogonális alaprajzi megoldásától. A hatszögű alapból egy korszerű torony magasodik ki, amelynek társa a baseli Signal Box (Herzog de Meuron) merész formaképzésű alkotása. A hat irányt szimbolizáló (fel, le, előre, hátra, jobbra, balra) jelentése egyértelmű iránymutatás és kontextusteremtés az építészet és a matematika spirituális kapcsolatáról, amely a számmisztikát kedvelő és intenzíven művelő reneszánsz tudományosság sajátja.
Gutowski Robert munkáiban mindig a finom, különleges, de egyben funkcionális megoldásokra törekszik. Ez a szemlélet jelenik meg a kilátótorony „látogatóbarát” megoldásaiban. A lépcsőfordulók ötletes, öblösödő megoldásai biztonságos teret nyújtanak a fel- és lefelé közlekedők számára, oldják a téri helyzetbe rejtett félelmet és feszültséget.
A biztonságérzet és a látvány feltárulkozásának problematikáját is kitűnően és ötletesen oldja meg az építész az áttört szerkezettel. A tartószerkezet szofisztikáltan kigondolt léceinek résein emelkedve és lefelé jőve is minden pillanatban belátható a táj, miközben érezhető, hogy a rácsszerkezet megtart, megvéd a természeti elemektől. A lépcsőn végül a torony tetejére jutva nagyobb ablakréseken keresztül tárul fel a pompás táj, különböző nézőpontokból tekinthetünk a terjeszkedő Budapest határára. Az építész körültekintő megoldásaiból következik, hogy a tornyoknál használt külön extra védelmi felszerelést – kerítést, dróthálót – már az eredeti építmény részévé nemesíti, integrálja és egységessé teszi a designt.
Gutowskinak a Naplás-tónál felállított kilátótornya kortárs formájával és hagyományos anyaghasználatával ismét kiváló példa arra, hogyan lehet a tradicionális funkciót átértelmezni, kortárs megoldásokkal ötvözni és a 21. század emberének kedvteléséhez igazítani.
Uhl Gabriella/Octogon Magazin
Tervező: Robert Gutowski Architects
Felelős tervező: Gutowski Robert
Tervezők: Szokolay Béla Ákos, Kovács Hunor László, Lőrincz Gergely
Konstruktőr, tartószerkezeti tervező: dr. Hegyi Dezső
Statikus munkatárs: Gász Kata
CNC-modell: Borsos Dorothy, Borsos Bence
Építész munkatársak: Bollók Gáspár, Dely-Steindl Barnabás
Villámvédelem: Turi Ádám
Megbízó: Pilisi Parkerdő Zrt. és Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat
Kivitelezés: Fitotron-System Kft., Borsos Balázs, Varga Tamás, Borsos Barna
Műszaki ellenőrzés: Endrődy István
Fotók: Jaksa Bálint és Hlinka Zsolt
