Urbanisztikai és közterület-fejlesztési tervpályázat
A cikk forrása: BFVK Zrt. Rákosrendező projektiroda
Előzmények
Rákosrendező Budapest egyik legnagyobb, ugyanakkor hosszú évtizedek óta alulhasznosított rozsdaövezete, amely különleges lehetőséget hordoz magában: képes új kapcsolatokat teremteni városszövetek, közlekedési rendszerek és közösségek között. Múltja szorosan összefonódik a vasút változó szerepével, jelenlegi állapota azonban egyértelműen jelzi, hogy megérett az átgondolt, jövőálló megújulásra.
Az elmúlt években Budapest vezetése és szakmai szervezetei mind hangsúlyosabban képviselték, hogy Rákosrendező egyedi adottságainak köszönhetően egy olyan komplex városfejlesztési beavatkozás ideális helyszíne, amely példát mutat fenntarthatóságban, közösségi szemléletben és innovációban. Miután a területet a Fővárosi Önkormányzat megvásárolta, ennek szellemében született meg a döntés egy nemzetközi, nyílt urbanisztikai és közterület-fejlesztési tervpályázat kiírásáról.
Az előkészítés során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy világos, szakmailag megalapozott és inspiráló keretrendszert adjunk a résztvevők számára. A cél nem egyetlen, minden részletében kidolgozott terv megtalálása volt, hanem olyan koncepciók feltárása, amelyek képesek újragondolni a terület szerepét Budapest egészében, és irányt mutatnak a hosszú távú fejlesztési folyamatokhoz. A kiírás nagy hangsúlyt helyezett a zöldfelületi rendszer megerősítésére, a fenntartható közlekedési kapcsolatok kialakítására, valamint a közösségi használat sokszínűségének biztosítására.
A felhívás jelentős nemzetközi érdeklődést váltott ki: rangos hazai és külföldi tervezőirodák nyújtották be pályaműveiket, amelyek magas színvonalon, eltérő megközelítések mentén reflektáltak a terület kihívásaira és lehetőségeire.
A beérkezett munkák értékelése többlépcsős, alapos szakmai folyamat keretében zajlott. A szakértői csoportok részletes elemzéseit követően a bírálóbizottság átfogó szempontok mentén hozta meg döntését, figyelembe véve a koncepciók megvalósíthatóságát, innovációs értékét és városi léptékű hatásait.
Az eredmény egy fontos mérföldkő: lezár egy intenzív, közös gondolkodással és szakmai párbeszéddel teli szakaszt, ugyanakkor egy hosszabb folyamat kezdetét is jelenti. A kiválasztott pályaművek nem végállapotot, hanem irányt jelölnek ki, olyan alapot, amelyre építve megkezdődhet Rákosrendező jövőjének részletes kidolgozása. A nyertes pályázóval pedig megindulhat a közös munka a városrész részletes mestertervének megalkotására.
Meggyőződésünk, hogy a pályázat eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a ma még kihasználatlan terület a jövőben Budapest egyik legizgalmasabb, élhető és fenntartható városrészévé váljon.
A pályázatról
A tervpályázat célja:
A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BFVK) mint kiíró „Rákosrendező-mesterterv – Urbanisztikai és közterület-fejlesztési tervpályázat” címmel nemzetközi tervpályázatot hirdetett a rákosrendezői rozsdaövezet felszámolásával történő komplex városfejlesztést megalapozó mestertervet, továbbá abból levezetve az új városrész közterület-hálózatának teljes körű terveit elkészítő tervező kiválasztása céljából.
A tervpályázat célja az volt, hogy kiíró kiválassza azt a tervezőcsapatot, amely
- felkészült egy összetett, nagy léptékű projekt előkészítésével járó feladatok ellátására;
- a helyszín adottságaira a kreativitás forrásaként tekint;
- képes a vizionárius gondolatokat mérnöki precizitással valóra váltani;
- sokrétű szakértelmet képes mozgósítani;
- rendelkezik egy példaértékű városrész megtervezéséhez szükséges tudással és ambícióval;
- egyesíti az innovatív szemléletet és a hagyományok tiszteletét;
- jártassága átfogja az urbanisztikai, építészeti és műszaki tervezés valamennyi részterületét és léptékét.
A tervpályázat tárgya:
Rákosrendező Budapest egyik legjobb adottságú, legígéretesebb barnamezős fejlesztési területe, egy jórészt felhagyott vasúti pályaudvar, amelynek 86 hektáros része a közelmúltban került a Fővárosi Önkormányzat, illetve saját tulajdonú gazdasági társasága, a Budapesti Közművek NZrt. (BKM) tulajdonába. A Fővárosi Önkormányzat a vasúti területek helyén mintaértékű, komplex fejlesztéssorozat végrehajtását tervezi a legjobb kortárs urbanisztikai megoldások felhasználásával, amelynek eredményeként a terület városias karakterű, jórészt lakáscélú, környezeti és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható városrészként újulhat meg.
A tervezési program sarokszámai és alapelvei:
- 244 hektár kiterjedésű tervezési terület, ezen belül 148 hektáros akcióterület, melynek része a BKM tulajdonában lévő 85 hektáros magterület;
- Urbánus karakterű, sűrű, de az élhetőség szempontjait maximálisan előtérbe helyező városrész legfeljebb 1 250 000 m2 bruttó szintterülettel;
- Legalább 8000, preferáltan 10 000 lakás elhelyezése;
- A „15 perces város” elvének gyakorlati alkalmazása a mindennapi igényeket kielégítő (köz)szolgáltatások biztosításával;
- A budapesti léptékhez igazodó közterület-hálózat;
- Legalább 25 hektáros közpark, valamint kiterjedt zöldinfrastruktúra-hálózat létrehozása;
- Városi alközpont és legalább napi 60 000 átszálló utast kiszolgáló intermodális csomópont létrehozása Rákosrendező vasútállomásnál;
- Közösségi közlekedésen és aktív mobilitáson alapuló közlekedési rendszer;
- Kis ökológiai lábnyommal rendelkező, klímareziliens és egészséges életkörülményeket biztosító műszaki megoldások alkalmazása;
- Lokális energiatermelés;
- Komplex, egységes zöld- és kékinfrastruktúra-hálózat;
- Ütemezett megvalósíthatóság, gazdaságilag reális beruházási program.
A pályázat eredménye
I. díj: Coldefy et Associés Architectes Urbanistes; CITYFÖRSTER | Brehm Hansen Niehüser Nolting Richter Seidel Sobota Partnerschaft mbB Architekten; Sporaarchitects Kft.; Treibhaus Landschaftsarchitektur Hamburg; Marko and Placemakers s.r.o.
A mezőny egyik legárnyaltabb és legkoherensebb javaslata hat különálló, mégis szervesen összekapcsolódó városrészre tagolja a területet. Ezek mindegyike saját karaktert, funkcionális súlypontot és építészeti arculatot kapott, egyensúlyt tartva homogenitás és sokszínűség között. A szerkezet alapeleme a körsétányra felfűzött, jól azonosítható közterületi rendszer, mely minőségi gyalogos útvonalakat, aktív földszinteket, közösségi tereket és jól szervezett városi életet teremt. A közterek hangulata, hierarchiája és anyaghasználata következetes, érződik a gondos kompozíció és a tudatos formálás. A zöldfelületek minősége kiemelkedő: a három nagyobb park összehangolt rendszere, valamint az észak-déli zöldfolyosó teremti meg a városrész rekreációs és ökológiai gerincét, azonban a központi park mérete elmarad az elvárttól.
A közlekedési koncepció következetesen a gyalogos- és kerékpárosbarát kialakításra épül a megosztott forgalmú utcák, a jól szervezett kerékpáros tengelyek és a peronvégi gyalogoskapcsolatok révén. Hiányossága a harántirányú úthálózat hiánya és a vasút feletti kapcsolatok korlátozott száma.
Fenntarthatósági szempontból a pályamű előremutató: alkalmazza a PCED-elveket, a klímaadaptív tervezést, a szivacsváros-logikát és integrálja a megújuló energiákat. A víziközmű- koncepció, a csapadékvíz kezelése és az energiaellátás egyes elemei további részletezést igényelnek, a távhő mellőzése pedig újragondolandó.
A társadalmi fenntarthatóság különösen erős: változatos lakáskínálat, életciklus-alapú tipológiák, jól elhelyezett intézmények jellemzik. Gazdaságilag a terv stabil, ütemezése rugalmas, a fejlesztési filozófia megvalósítható. Komplex szemléletének és részletgazdagságának köszönhetően a pályamű a további tervezés során stabil és inspiratív alapot jelent.
II. díj: ASTOC Architects and Planners GmbH; ARCHI-KON Kft.; RMP Stephan Lenzen Landschaftsarchitekten
A pályamű a mezőny egyik legátfogóbb és legkiegyensúlyozottabb javaslata, amely stabil, működőképes szerkezeti modellre épül. A terv kilenc, világosan meghatározott, saját identitású szomszédsági egységre tagolja a területet, amelyek megvalósítják az „ötperces város” elvét. Egyszerre vagy önálló ütemekben fejleszthetők, ugyanakkor összefüggő városrészt alkotnak, ami kivitelezési rugalmasságot biztosít. A tömbstruktúrák léptéke jól illeszkedik a budapesti környezethez: élhető és emberléptékű arányúak, miközben megőrzik a nagyvárosi karaktert. A vasútállomás közelében tervezett piazza erős fókuszt ad a városrésznek, új kapufunkciót teremt, egyben képes a városi élet központi helyszínévé válni.
A zöldfelületek az egyik legkiemelkedőbb elem: két nagy összefüggő közpark, valamint magas ökológiai értékű zöldhálózat jön létre. A zöldfelületi arány példás, a rekreációs kínálat differenciált, a csapadékvíz-kezelés pedig decentralizált megoldásokból építkezik. A tájépítészeti eszköztár magas minőségű, ugyanakkor a vasút felé néző tömbök a mikroklíma szempontjából kedvezőtlenek. A lakásprogram széles kínálattal dolgozik, és támogatja a társadalmi sokszínűséget. A parkra néző lakások nagy aránya kedvező; a beépítés lehetővé teszi megfizethető lakhatási formák integrálását is.
A közlekedési struktúra belső logikája erős: a gyalogos és kerékpáros közlekedés elsőbbséget élvez, a MillFAV integrációja pedig jövőálló gondolkodást tükröz. Ugyanakkor a külső kapcsolatok gyengeségei – különösen a körvasút és a Vasúttörténeti Park irányában – csökkentik a városrész integrációját.
Fenntarthatóság terén a terv geotermikus rendszerekre, napelemes megoldásokra és decentralizált energiahálózatra épít.
A négy ütemre bontott megvalósítási stratégia átgondolt, mindegyik fázis önállóan is életképes. Hiányzik az ideiglenes hasznosítás mellőzése, és alacsony az értékesíthető területek aránya, ami gyengíti a gazdasági életképességet.
Megosztott III. díj: Superwien Urbanism ZT GmbH; Építész Stúdió Kft.; Objekt Tájépítész Iroda Kft.
Ez az ambiciózus és több részterületen kimagasló minőségű javaslat kiegyensúlyozottan ötvözi a városszerkezeti, tájépítészeti, közlekedési és fenntarthatósági szempontokat. A beépítési koncepció egyik legnagyobb értéke a Szegedi út mentén létrejövő sűrűbb városi szövet és a kelet felé fokozatosan oldódó beépítés sajátos, „hullámzó” logikája, amely egyszerre teremt markáns városközpontot, átjárható lakóterületeket és összefüggő zöldfolyosót. Utóbbi a vasút mentén végighúzódva lehetőséget nyújt arra, hogy a különböző funkcionális egységek sora közvetlen kapcsolatba kerüljön a zöldterületekkel. Így a lakások nagy része kapcsolódik a közparkhoz, a lakástipológiák változatosak, és érezhető a törekvés a különböző élethelyzetek, háztartástípusok és lakhatási igények kiszolgálására.
A kétoldali zöldfolyosó, az ökológiai hálózat, a parkok és terek sokszínűsége, valamint a szivacsvároselvű vízgazdálkodás magas szakmai tudatosságról tanúskodik. A Rákos patak revitalizációja ökológiai és rekreációs lehetőség, ugyanakkor a javasolt fürdőtó fenntarthatósági és üzemeltetési szempontból problémás.
A közlekedési rendszer több szempontból is az élvonalba tartozik. A terv nagy hangsúlyt helyez a gyalogos- és kerékpárosbarát megoldásokra, az autómentes vagy csillapított zónákra és a vasútállomások kiváló integrációjára. Problémát jelent viszont a keresztirányú kapcsolat hiánya, és koncepcionálisan téves a MILLFAV meghosszabbítása a vasút mentén, amely így elsősorban a parkokat szolgálja ki.
A pályamű részletes víz- és energiamérleggel, innovatív technológiákkal és környezeti tudatossággal dolgozik. A csapadékvíz visszatartására épülő rendszer példaértékű, a körforgásos gazdaság azonban csak elvi szinten jelenik meg. A lakásszám magas, a közintézmények bőségesek, az aktív földszintek pedig élénk közösségi életet ígérnek. Hiányosság ugyanakkor a lakásmix részletezése és a közterületi hierarchia bizonytalansága.
Megosztott III. díj: CHYBIK + KRISTOF s.r.o.; Arup Group Limited; NAUTES Építészműterem Kft.; Architekten Tillner & Willinger ZT GmbH; Gumuchdjian Architects LLP; HMBCJ GmbH
A magas minőségű javaslat öt, zöldterületekkel elválasztott, de egymáshoz finoman kapcsolódó városrészt hoz létre.
A mikronegyedek saját identitással, központi térrel és építészeti arculattal rendelkeznek. A pályamű egyik legerősebb eleme a meglévő helyi adottságok – a Kapagyár, a vasúti delták, a töltések és a történeti ipari elemek – beépítése a koncepcióba, amely hiteles budapesti karaktert vetít előre.
A zöldfelületi rendszer nagyvonalú, differenciált és rekreációs szempontból gazdag: a helyi parkok, a városi terek és az összekötő zöldfolyosók együttese megfelelő ökológiai hátteret biztosít. A kék–zöld hálózat gyenge pontja a Rákos patak, amelynél elmarad az átvezetés revitalizációja. A vasút mentén javasolt zajvédő töltés költséges és kedvezőtlen, mert a faállomány pusztulásával jár.
A közlekedési rendszer a pályamű egyik legmeggyőzőbb része az autómentes városi magok, a gyalogos és kerékpáros útvonalak hálózata és a belső villamostengely révén. Túlzó ugyanakkor a villamos és a MillFAV párhuzamossága, a nagy léptékű zöldhidak, valamint hiányzik az északi területrészről a harántirányú közlekedési kapcsolat is.
Fenntarthatósági szempontból a pályamű ambiciózus, de részben vázlatos marad: a körforgásos szemlélet, a minősítési rendszerek integrálása és az alacsony energiaigényű épületek előremutatók, ám az energetikai rendszer több ponton hiányos. Problémás a levegős hőszivattyúk aránya és a hiányzó kapacitásvizsgálatok. A társadalmi fenntarthatóság terén a lakhatási koncepció erős, azonban az oktatási, sport- és egészségügyi intézmények alultervezettek. A gazdaságosság terén a jelentős műtárgyak és tereprendezések komoly költséget jelentenek, ami rontja a megtérülést.
Kiemelt megvétel: 4 plusz Kft.; Korényi és Társai Építész Kft.; IDEFIX landscape architecture; VOIDS
A pályamű markáns városépítészeti koncepciót mutat be, amelynek központi eleme az egész területet összefogó új körút. Ez egyszerre szerkezeti gerinc, identitásképző elem és közlekedéshálózati csomópont, amely erőteljes karaktert teremt. Öt különböző arculatú városrészt kapcsol össze, amelyek társadalmi, funkcionális és ütemezési szempontból is jól különválnak, mégis egységes szövetet alkotnak. A központi negyed intézményi gazdagsága – a könyvtár, a kulturális funkciók és a kiskereskedelem – megalapozzák egy élő, működőképes centrum kialakulását. Ugyanakkor a zárt, nehezen átjárható tömbök kedvezőtlen mikroklimatikus viszonyokat okoznak. A központi park léptéke nagyvonalú, de elhelyezése miatt egyes városrészekből nehezebben érhető el, és a zöldhálózat nem kellően differenciált.
A közlekedési koncepció igen erős: a körút városformáló szerepe, a gyalogos és kerékpáros prioritások, valamint a közösségi közlekedési hálózat innovativitása előremutató. Különösen ötletes felvetés a felszínen villamosként működő MillFAV. A hálózati logika erős, bár a Városliget felé vezető kapcsolat bizonytalan, a villamos vonalvezetése pedig túl kanyargós.
A fenntarthatóság több fontos szempontra kiterjed – decentralizált energiahálózat, talajhasznosítás, szivacsvároselv –, de ezek részletezése hiányos, a hőszivattyús rendszer nem kellően alátámasztott. A lakhatási program mennyiségben teljesíti az elvárásokat, de a lakásmix kidolgozatlan, az átlagos lakásméret elmarad a szükségestől, a társadalmi diverzitás bizonytalan.
A közintézményi hálózat gazdag, de a kapacitásigények nincsenek megerősítve.
Gazdaságossági szempontból megfelelő beépítési intenzitással dolgozik, de az első ütemek túl költségesek, az ütemezés és a pénzügyi modell pedig nincs kellően összehangolva. Összességében a pályamű karakteres, több ponton igen ötletes javaslat, amely azonban urbanisztikai, lakhatási és energetikai kockázatokat hordoz.
Kiemelt megvétel: MUTABILIS Paysage & Urbanisme; LAN S.A.R.L d’Architecture
Ez az átfogó, gondolatilag erős javaslat több léptékben vizsgálja a területet, és egyértelműen arra törekszik, hogy a Rákosrendező térsége új városi tengellyé váljon. A koncepció egyik legfontosabb értéke az M3 bevezető szakaszának városi főúttá alakítása, amely nemcsak közlekedési értelemben jelent paradigmaváltást, hanem új városi tereket és kapcsolatokat is teremt. A beépítés változatos tömbtipológiákból épül fel, ami támogatja a társadalmi sokszínűséget, és lehetőséget ad eltérő lakhatási formák megjelenésére. A Kapagyár mint kulturális negyed identitásképző erejű, a terv egészében érzékelhető a közösségi élet és aktivitás meghatározó szerepe. A gyalogosbarát utcák és a helyi fókuszpontok jó arányérzékről tanúskodnak, ugyanakkor a heterogén beépítési logika megvalósíthatósági szempontból kockázatos.
A zöldfelületek differenciáltak és elvüket tekintve korszerűek, de a Rákos patak átvezetésének elmaradása jelentős hiányosság: a revitalizáció hiánya gyengíti a kék–zöld hálózatot, a patak két oldala nem integrálódik kellően. A kisebb parkok és közkertek rendszere ígéretes, de hiányoznak azok az elemek, amelyek révén teljes értékű hálózat állna össze.
A közlekedési koncepció erényei a MillFAV új útvonala, a kerékpáros és gyalogos tengelyek sűrű rendszere, valamint a csomópontok racionalizálása. Ugyanakkor hiányosság a harántirányú közút mellőzése és a vasúton átvezető hidak kis száma.
Fenntarthatósági szempontból a szándékok előremutatók, de a műszaki részletek vázlatosak. A csapadékvíz-megtartás, a PCED- elvek és az energiatudatosság értékes irányok, ugyanakkor a hőellátási rendszer nincs kellően alátámasztva, és a körforgásos gazdasági modellek sem konkrétak. A társadalmi fenntarthatóság erős pillér: a lakhatási kínálat sokszínű, az intézmények és a közösségi terek logikusan szerveződnek, habár az intézményi kapacitások helyenként alulméretezettek.
Megvétel: MCXVI Kft.; Czirják Szabó Kft.; StudioVlayStreeruwitz ZT-GmbH; 4D Tájépítész Iroda Kft.; LAND LAB;
con.sens verkehrsplanung zt gmbh; Mobil City Bt.
A pályamű egy markánsan ökológiai és regeneratív szemléletű városfejlesztési koncepció, amely központi elemként egy kiterjedt lineáris parkot és átfogó kék-zöld infrastruktúrát alkalmaz. A terv magas biodiverzitást, élőhely-revitalizációt és teljes körű vízmegtartást céloz, innovatív zöldtetőkkel, esőkertekkel, szürkevíz-hasznosítással és adaptív vízgazdálkodással. Energiarendszere előremutató és komplex, ugyanakkor a mélygeotermikus Eavor loop javaslata jelenleg túl kockázatos és technológiailag bizonytalan.
Urbanisztikai szempontból a beépítés széttagolt, a lebegő tömegek nem alkotnak koherens városszövetet, a nagy léptékű park pedig háttérbe szorítja a kisebb, karakteres közösségi tereket, a városi csomópontokat és a jól működő utcahálózatot.
A közterületi struktúra sok helyen karakter nélküli, a városi identitás gyenge, a térszerkezet modernista lakótelepi képet idéz, ami nem támogatja egy új városrész organikus kialakulását.
A közlekedési rendszer több ponton alulméretezett; kevés a kelet–nyugati átjárás, a MillFAV-nyomvonal nem kapcsolódik sűrű beépítéshez, és több tengely hálózati szempontból alacsony értéket képvisel. A társadalmi fenntarthatóság hiányos: alacsony a lakásszám, nem ismert a lakásmix, a megfizethető lakhatás nem jelenik meg, az intézményi hálózat pedig alultervezett, különösen a könyvtári, sport- és rekreációs funkciók terén. A privát és félprivát terek rendszere nem támogatja az aktív közösségi életet.
A megvalósíthatóság bizonytalan, az ütemezés és az infrastruktúra nem kellően megalapozott, és több innováció jelentős finanszírozási kockázattal jár. Összességében a pályamű technológiai és ökológiai szempontból kiemelkedő, inspiratív és előremutató, ugyanakkor urbanisztikai, társadalmi és működési oldalról nem formál stabil, hosszú távon fenntartható városrészt. A bírálóbizottság a pályaművet a koncepció értékes ökológiai elemeire tekintettel megvételben részesítette.
Megvétel: Urban Agency ApS; Lépték-Terv Kft.
A pályamű tájépítészeti szemléletű; szigetszerű beépítésre épít, amely érzékeny és természetközeli megközelítést kínál, ugyanakkor nem képes koherens nagyvárosi szövetet létrehozni. A beépítés több különálló lakóegységből áll, melyek között hiányzik a határozott térbeli és funkcionális hálózat. Emiatt a városrész szerkezete széttagolt, a központi terek és tengelyek nem hoznak létre egyértelmű hierarchiát vagy karakteres identitást. A fő gyalogostengelyként működő zöldfolyosó értékes, de nem válik valódi városi gerinccé, mert kevéssé kapcsolja össze a mindennapi használat szempontjából fontos városi fókuszokat, és inkább táji elem marad, mintsem a közlekedés vagy a városszerkezet meghatározója. A zöldfelületek részben igényesek – különösen a patak revitalizációja –, ugyanakkor a központi park aránytalanságai, a túlméretezett tó és a vasút menti feltöltés kedvezőtlen használati és ökológiai következményekkel jár. A terület élhetőségét tovább rontja a zöldfelületek szétszabdaltsága és a keleti oldal kiegyensúlyozatlansága, ahol így nem alakul ki minden lakó számára jól hozzáférhető rekreációs hálózat.
A közlekedési koncepció a szelíd mobilitás elsődlegességére épít, ám a hálózat nem koherens: a vasút, a metró és a busz párhuzamos működése egymást gyengíti, az intermodális csomópont felüljárórendszere pedig indokolatlan, rossz gyalogos kapcsolatokat eredményez. A kerékpáros hálózat hiányos, a zsákutcás lakóutak csökkentik a terület átjárhatóságát, és a közösségi közlekedés több módja párhuzamosan működik, ami gyengíti a hatékonyságot. A beépítési intenzitás nem elég magas ahhoz, hogy hosszú távon megalapozza a kötött pályás fejlesztéseket.
A fenntarthatósági koncepciók több ponton magas színvonalúak, különösen a körforgásos elvek, innovatív anyaghasználat és integrált a csapadékvíz-kezelés terén, ugyanakkor az energetikai és víziközműrendszerek részletei hiányosak. A társadalmi fenntarthatóság területén pozitívum a lakástipológiai modularitása és az intézményhálózat gazdagsága, de ezek hatását gyengíti a térszerkezeti bizonytalanság és a közterek korlátozott közösségi potenciálja. Összességében a pályamű több előremutató, érzékeny részmegoldása miatt indokoltan részesült megvételben.
További pályaművek
Atelier Kempe Thill Architects And Planners; Dogma Architects; Mókembé; Nart Építész Műterem; Bollinger + Grohmann Engineers; Periféria Közpolitikai És Kutatóközpont; Újirány Tájépítész
A pályamű egy egységes „városi villa” beépítési koncepciót alkalmaz, amely az egész területre repetitív raszteres mintázatot vetít, túlzott homogenitást eredményezve. Nem teremti meg a sokszínű, karakteres városrészhez szükséges térbeli és funkcionális változatosságot, idegen Budapest hagyományos városszerkezetétől, nem hoz létre identitáspontokat. A differenciált térstruktúra hiánya miatt a városrész falanszterszerű, egysíkú környezetként működne, ami korlátozza a városi dinamika kialakulását.
A zöldfelületi rendszer mennyiségében bőséges, de szerkezetében gyenge. A központi parkot kettévágja a vasút, a túlméretezett tó és a mesterséges domb tovább töredezi, így nem jön létre összefüggő, jól használható közpark. A kisebb zöldfelületek alulrészletezettek, az ökológiai kapcsolatok gyengék, a csapadékvíz-kezelés több ponton nem megalapozott. A zöldhálózat nem áll össze koherens rendszerré.
A közlekedési koncepció hibás: a gyalogos és kerékpáros tengelyek merev rácsba kényszerülnek, nem követik a természetes mozgásokat. A MillFAV továbbvezetése tisztázatlan, a kerékpáros hálózat hiányos vagy túlbonyolított, fontos csomópontok megoldatlanok. A belső forgalom gépjárműcentrikus, ami rontja az élhetőséget.
A fenntarthatósági megközelítés vegyes: a csapadékvíz-kezelés komplex, de nem alátámasztott, az energetikai koncepció centralizált, a klímaadaptáció részleges. A tömbstruktúra rontja az átszellőzést. A lakásmix hiányos, a közterek jellegtelenek, így az identitás gyenge. Bár a gazdasági modell innovatív elemeket tartalmaz, ezek nem ellensúlyozzák a hibákat.
Estudio Lamela; Ezquiaga Arquitectura, Sociedad y Territorio; Szántó & Mikó Építészek; Grant Partnership
A pályamű markáns, formailag erős és vizuálisan karakteres városépítészeti javaslat, amely azonban nem illeszkedik megfelelően a budapesti városszerkezeti és működési logikához. A koncepció nagy léptékű, tömör beépítési tömbökre és határozott formai gesztusokra épül, amelyek látványosak, de nem teremtenek emberléptékű, élhető környezetet. A sűrű beépítés miatt a közterek nehezen válnak jól működő városi terekké, miközben mikroklimatikus problémák is felmerülnek. A központi park túlméretezett és kevéssé differenciált, inkább reprezentatív elem, fenntartása költséges. A lakófunkciók túlsúlya mellett kevés és gyengén elhelyezett intézmény jelenik meg, ami gyengíti a működőképességet.
A közlekedési rendszer alulrészletezett és bizonytalan. A külső kapcsolatok hiányosak, különösen a Városliget, a Szőnyi út és a Vasúttörténeti Park irányában. A belső hálózatban az autóforgalom domináns marad, a gyalogos és kerékpáros tengelyek formálisak, nem követik a természetes mozgásokat, több helyen megszakadnak. A metróállomások pozicionálása nem kapcsolja össze megfelelően a városrészt, a közösségi közlekedés integrációja hiányos.
A fenntarthatósági koncepció főként elvi szintű, műszaki megalapozottsága hiányos. A csapadékvíz-kezelés nem kellően alátámasztott, az energetikai elképzelések általánosak, a tömör beépítés rontja az átszellőzést. A lakások minősége és mérete problémás, a félprivát terek hiányoznak. Az intézményhálózat különösen az oktatás és egészségügy terén hiányos.
Gazdaságilag a nagy beépítettség előnyösnek tűnhet, de a magas költségek és infrastruktúraigény kockázatot jelentenek. Összességében formai szempontból erős, de nem hoz létre működőképes városrészt.
S.B.Arch. Studio Bargone Architetti Associati; Gubahámori; Rjzs Architects; Soóki-Tóth Gábor Csaba
A pályamű erőteljes formai alapgondolatra, az emelt szintű körgyűrűk és magasba helyezett sétányok rendszerére épül, amely karakteres, ugyanakkor városépítészeti, közlekedési és működési szempontból korlátokkal terhelt. A körgyűrűk egyedi megjelenést adnak, de a mindennapi használatot megnehezítik: a gyalogosok kerülőutakra kényszerülnek, az alatta kialakuló terek árnyékosak, nehezen aktiválhatók. A beépítés a peremekre szorul, míg a központi rész túlzott méretű, alulprogramozott park marad, amely nem hoz létre jól működő térláncolatot. A keleti és nyugati területek aránytalansága gyengíti a koherenciát.
A lakhatási program mennyiségi és minőségi szempontból elmarad: a lakásszám alacsony, az alapterületek kicsik, sok lakás nem átszellőztethető. A közösségi lakhatás nem válik valódi közösségformáló erővé. A gyermekintézmények elkülönítettek és nehezen megközelíthetők, a könyvtár és az egészségügyi funkciók távol esnek a fő tengelyektől, így az intézményi hálózat töredezett.
A zöldfelületi rendszer tartalmaz értékes elemeket, különösen a vízgazdálkodási megközelítés, de az emelt szerkezetek ökológiailag nehezen indokolhatók. A központi park túl nagy és nem elég differenciált, a patak revitalizációja alulhasznált, a természetes szikkasztás háttérbe szorul. A körgyűrűk rontják az átszellőzést és növelik a hőszigethatást.
A közlekedési rendszer legnagyobb problémája a gyalogos körgyűrűk hálózati szerepe: akadályt képeznek, növelik az eljutási időket, és nem illeszkednek a környezethez. A kerékpáros hálózat hiányos, az autóforgalom domináns marad, a kötött pályás kapcsolatok bonyolultak. A MillFAV meghosszabbítása sem szolgálja ki megfelelően a területet.
Összességében a pályamű látványos, de nem alkot kiegyensúlyozott, jól működő városrészt, ugyanakkor a vízgazdálkodási és energetikai elemek előremutatóak.
Fbis Architects; Clément Blanchet Architecture; Gustafson Porter + Bowman
A pályamű ambiciózus, érzékeny gondolkodást tükröz, ugyanakkor összességében egyenetlen és szerkezetileg bizonytalan városépítészeti javaslat. A koncepció történeti mintákat idéz meg, amelyek érdekesek, de nem állnak össze koherens, kortárs városszerkezetté. A terek, utcák és tömbkapcsolatok nem formálnak egyértelmű hierarchiát, a városrész súlypontjai bizonytalanok, hiányzik a térkapcsolatok logikus íve. A vasút fölötti gyalogos kapcsolatok kidolgozatlanok, a szolgáltatások elhelyezése esetleges, az úszótelkes megoldások pedig fenntarthatatlan kockázatokat jelentenek. A lakónegyedek nem alkotnak valódi szövetet, a beépítés nem kapcsolódik a környezethez, így a városrész identitása sem erős.
A zöldfelületi rendszer erős eleme a Rákos patak revitalizációja, azonban a központi park túlméretezett és elnagyolt, ami gyengíti a rekreációs potenciált. A zöldfolyosók nem illeszkednek jól a városi hálózatba, és fontos kapcsolatok hiányoznak. A közlekedési koncepcióban a gépjárműforgalom dominál, a belső úthálózat túlméretezett, a kerékpáros tengelyek hiányosak, kevés a kelet–nyugati átjárás. A MillFAV meghosszabbítása nincs kellően alátámasztva.
Fenntarthatósági szempontból vannak előremutató elemek – szivacsváros, energiaközösségek, adatvezérelt megközelítés –, de ezek nem alkotnak koherens rendszert. Az energetikai és víziközmű-koncepció hiányos, a körforgásos elvek inkább deklaratívak. A lakásmix részletezetlen, az átlagos lakásméretek alacsonyak, az intézményi hálózat alultervezett.
Gazdasági szempontból a projekt működőképes lehetne, de több kritikus tényező kockázatot jelent. Összességében értékes, ígéretes elemeket tartalmaz, de nem áll össze koherens, megvalósítható és élhető városrészi vízióvá.
Bjarke Ingels Group; Vikár és Lukács Építész Stúdió
A pályamű egy erős vizuális alapgondolatra, a vasút mentén futó levélmotívumú zöldtengelyre épül, amely grafikai értelemben különleges, de nem képes működő és élhető városrész létrehozására. A formai koncepció dominanciája miatt háttérbe szorulnak a városépítészeti és működési szempontok. A beépítés túlzottan sűrű és nagy léptékű, nem alakul ki értelmezhető szomszédsági rendszer, hiányoznak a központi és alközponti terek. A városszerkezet nem szolgálja a mindennapi élet helyzeteit, a lakóterületek között nincs valódi kapcsolat, így a városrész nem tud koherens struktúraként működni. A zöldtengely a beépítéstől elválasztva jelenik meg, nem integrálódik a városszövetbe.
A zöldfelületi rendszer részben nagylelkű, de a közpark szétszabdalt, nem éri el az összefüggő méretet, fenntartása a kanyargó úthálózat miatt nehézkes. A zöldhidak és emelt átkötések indokolatlanok, a Rákos patak revitalizációja több ponton megkérdőjelezhető. A közlekedési rendszerben a gyalogos és kerékpáros útvonalak esztétikusak, de kerülőutakat eredményeznek. A belső úthálózat jelentős autóforgalmat enged be, a MillFAV meghosszabbítása nem kapcsolódik logikusan. A megközelíthetőség és átjárhatóság gyengesége korlátozza a működőképességet.
A fenntarthatósági rész inkább deklaratív, kevés konkrét megoldással. A lakáskoncepció gyenge: a lakásszám magas, de a lakástípusok nincsenek bemutatva, a lakások többsége korszerűtlen. Az intézmények elhelyezése esetleges. Összességében látványos grafikai ötletre épül, de nem kínál működőképes és fenntartható városrészi víziót.
Mica Architects; W X Y + Architecture + Urban Design
A pályamű egy kiegyensúlyozott, visszafogott és alapvetően korrekt beépítési javaslatot mutat be, amely törekszik a fenntarthatósági és környezeti elvek alkalmazására, ugyanakkor nem hoz létre markáns karaktert vagy innovatív városszerkezeti megoldást, amely egy új városrész identitásának alapját adhatná. A beépítés túlzottan homogén, helyenként lakótelepszerű hatást kelt, csökkentve a városszövet sokszínűségét. A városrészek közötti különbségek nem eléggé artikuláltak, hiányoznak a jól működő alközpontok és a karaktert adó közösségi terek. A nagy park az északi részre koncentrálódik, így a zöldfelületek nem szövik át a teljes városrészt, megközelítése pedig körülményes marad. A Rákos patak revitalizációja értékes, ugyanakkor a keleti oldalon a beépítés túl közel kerül a vízfolyáshoz, ami ökológiai szempontból problémás.
A közlekedési rendszer gyengeségeket mutat: a belső gyűjtőút kettévágja a zöldfelületeket, miközben a gyalogos és kerékpáros kapcsolatokat kevéssé támogatja. A külső kapcsolatok nem minden irányban megfelelőek, a vasút elválasztó hatása csak mérsékelten csökken. A lakhatási program rugalmas tömbtipológiákat kínál, de a lakásszám alacsonyabb a kívánatosnál, a lakásmix sem elég kiegyensúlyozott. Az intézményi hálózat alultervezett, hiányoznak kulturális és rekreációs funkciók.
A fenntarthatósági koncepció a pályamű egyik legerősebb része: a csapadékvíz-gazdálkodás, a kék–zöld infrastruktúra és az energiamenedzsment előremutató. A terv gazdaságos, kockázatkerülő és reálisan ütemezett. Összességében megalapozott, értékes elemeket tartalmaz, de városépítészeti és identitásteremtő szempontból nem elég markáns.
