Meghívásos építészeti tervpályázat
Minden arra járót lenyűgöz a Pécselyi-medence festői szépsége. A szelíd domborzatú táj rendkívül változatos, legelők, búzaföldek, patakok, kisebb tavacskák, csalitok és nagyobb erdőfoltok váltogatják egymást.
Különösen szép feladatnak, egyben nagy kihívásnak tekinthető, ha egy kis méretű szakrális építményt, egy kápolnát kell ilyen fenséges táji környezetbe tervezni. Ezért is volt számunkra nagy öröm, hogy részt vehettünk a Pécsely Klárapusztán megvalósítandó családi kápolna és kripta meghívásos tervpályázatán.
Érzékletesen határozta meg a pályázati kiírás a tervezési feladatot:
„A tervezési helyszín ismertetése:
Pécsely 600 lelkes falu a Balaton-felvidéken. Teljes közigazgatási területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Minden irányból kiterjedt erdőségek veszik körül. A vadállomány jelentős. Észak felől szőlőhegyek övezik, ahol a történelmi présházépítészet emlékeinek kivételes gazdagsága található. A szőlőhegyi táj átalakulóban van, egyre több a nyaraló és a lakóház. A hagyományos építőanyag a mészkő.
A tervezési helyszín a falutól délre található. Szántókkal borított kis domborulat, melynek tetejét hosszúkás erdőfolt koronázza. Az erdőcske déli szélén egy présház romjai állnak. A préstérből néhány lépcsőfok vezet le a borospincébe, amelynek nagy kőtömbökből rakott boltozata még ép. A présház a közeli tó felé néz, amely az Örvényesi-séd vizéből lett felduzzasztva.
A présháztól északkeleti irányba tekintve látszik Klárapuszta, régi nevén Kispécsely-puszta, egy rendezett iparterület, ahol üveg- és szénszálerősítésű műanyag alkatrészeket gyártó üzem működik, valamint néhány védett, szépen felújított épület – kúria és cselédlakások – találhatók. Az Örvényesi-séddel párhuzamosan halad az Aszófőre vezető aszfaltút.
A tervezési program:
Az építtető a présház romjai fölött római katolikus kápolnát szeretne emelni, a pincét pedig a kápolna teréből nyíló családi kriptává szeretné alakítani. A kápolna környezetében található vegetáció megőrzendő, azonban a körülötte elterülő, az építtető tulajdonában levő – nem kifejezetten jó minőségű – szántóföldeken környezetalakítási célok megvalósíthatók. A pályázóktól javaslatot kérünk a kápolna gyalogos megközelítésének megoldására is a Klárapusztára vezető aszfaltozott út felől.
A kápolnát a tervek szerint időszakosan vagy állandó jelleggel a nyilvánosság számára is megnyitják.
A kápolna előtt kálváriakert kerül kialakításra. Amennyiben a táj jellege inkább megengedi, úgy mandulaliget is betöltheti a kápolnakert szerepét.”
Nagy hagyománya van a Balaton-felvidéken is a szőlőhegyi szakrális építészetnek.
Kápolnák, stációk, útszéli keresztek és védőszentek szobrai a környezet szerves részeként gazdagítják a festői tájat.
Ezt a hagyományt tiszteletben tartva, olyan – helyi anyagokból megépíthető – épületet szándékoztunk tervezni, mely arányrendszerével, egyszerű visszafogott architektúrájával szervesen illeszkedik úgy a természeti, mint az épített környezetbe.
A kápolna megközelítésének módját egyrészt a közvetlen környezet domborzati viszonyai, másrészt a meglévő különböző rangú közlekedési utak és a meglévő kastélyhoz való viszonya determinálja.
A terület nyugati szélén meglévő, részben bevágásban húzódó földút megtartandó, mivel a környező mezőgazdasági terület feltárását és a kápolna telkének gazdasági célú megközelítését is jól szolgálja.
A kápolna megközelítéséhez kínálja magát egy, a kastélyból kivezető, fasorral szegélyezett út folytatásaként megépítendő gyalogút elkészítése. Ebben az esetben figyelemmel kell lenni az országút és a kápolna telke közti szintkülönbségre, mely gondosan megtervezett terepalakítással és igényesen kiépített tereplépcsővel hidalható át. Ugyanakkor kialakítható egy kényelmesebb, lépcsőmentes megközelítési lehetőség is, mely a kastélyba vezető út kapujától keletre kb. 10 méterre indulna, ahol a közút és a kápolna telke közel azonos szinten van.
A kápolnát a meglévő borospince tengelyében a valaha volt présház helyére telepítettük. Elhelyezését oly mértékben meghatározták a hely adottságai (domborzat, növényzet, a valaha volt présház helye), hogy eltekintettünk a keletelésnek megfelelő tájolástól. A kis méretű, egyszerű szakrális tér tengelyébe került az oltár.
Az oltár hátfala elképzelésünk szerint aranyszínű burkolást vagy felületkezelést kapna, ebből „bomlana ki” az ikonszerű oltárkép.
A kápolna hátsó traktusában kétoldalt egy-egy falba süllyesztett tároló kapna helyet egyrészt a kegytárgyak és a papi ruha számára, másrészt a technikai berendezések és a takarítóeszközök tárolására.
A kápolna hátsó, pincéhez csatlakozó oromfalának vertikálisan túlnyúló része – kvázi toronyként funkcionálva – biztosít lehetőséget a kis méretű harang telepítéséhez. E fal tengelyébe pozicionáltuk a leendő kriptába vezető ajtónyílást.
A kápolnát javaslatunk szerint helyi mesterek építenék helyi terméskőből. A 60–80 cm vastag kőfalak külső és belső felületei a szokásos hézagolással nyersen maradnának.
A bejárati oszlopok és az áthidaló, a bejárati lépcsőtömb, a főhomlokzaton kialakított kereszt alakú nyílás és a keskeny oldalsó ablakok keretezése süttői mészkőből készülhetne, mivel a környékbeli bányákból nem lehetséges megfelelő méretű tömböket kinyerni.
Ugyancsak süttői mészkőből kellene kifaragni az oltárt, a keresztelőmedencét és a szenteltvíz-tartó.
A tetőzetet diagonálisan szerkesztett kazettás vörösfenyő szerkezettel terveztük, natúr olajozott felülettel. (Ez a szerkezet üzemben előregyártva, táblásítva is kivitelezhető.)
A tetőfedés kettős cserépfedéssel készülhet, lehetőség szerint bontott cseréppel, mely színében harmonizál a terméskő falazat színével.
A padlóburkolatot diagonálisan rakott rusztikus felületű süttői, esetleg helyi (balatonszőlősi) terméskőből kellene elkészíteni.
Az üvegezett bejárati ajtó, valamint az oltárra kerülő kereszt és gyertyatartók bronzból, esetleg kovácsoltvasból készülhetnek, igényes egyedi tervezés alapján.
A kápolna bútorozását 6 db vörösfenyőből készült pad és 1 db papi szék biztosítja, melyeket a mindenkori igénynek megfelelően vagy a fal mellé helyezve, vagy térbe állítva lehet használni.
A meglévő kőboltozatos földpince szerkezeti rekonstrukciója gondos kiviteli tervezéssel nagy valószínűséggel megoldható (vasalt beton „köpenyezés”, vízszigetelés, gyökérvédő fólia stb.).
A meglévő kőpince padozata 4 cm vtg balatonszőlősi kőlapokkal készülhet döngölt agyagrétegre terített zuzalékba ágyazva.
Úgy a pince, mint a kápolna megfelelő légállapotát gravitációs szellőzéssel célszerű biztosítani oly módon, hogy a padozat fölött beengedett levegő a kápolna hátsó falába beépített kürtőkön távozhasson. (Szükség esetén párakapcsolóval indított csőventilátor biztosíthatja a hatékonyságot.)
Jelenleg a kápolna engedélyezési és kiviteli terveit készítjük.
Ismereteink szerint ez év tavaszán elkezdődik a kivitelezés és remélhetőleg még ez évben tető alá kerül az épület.
Jankovics Tibor,
Jankovics Gergő
tervezők
