Tervezési alapgondolatok
Az építészeti koncepció vezérelve a közösségi funkciók tengelyre fűzése vizuálisan és fizikailag annak érdekében, hogy a részek a legváltozatosabb módokon tudjanak egésszé válni. A belsőépítészeti rétegek a részek között megteremtik a szükséges akusztikai, vizuális lehatárolásokat, de a terek egy mozdulattal újra összenyithatók és azok változatos érzékelése újra totálissá válik, ahogy az oktatásban is akkor lesz teljes a tudás, ha azt összefüggéseiben, holisztikusan használjuk.
A Cserhátliget Általános Iskola a kastély eredeti, felújított, szabadon álló látszatot keltő tömegén keresztül reprezentálja magát a településen. Az utcaképet elsődlegesen a múzeum és a kastély határozza meg. Az új épülettömegek egy réteggel hátrébb, de a köztes felnyíló terekben úgyszintén szabadon álló karakterrel jelennek meg, gyakorlatilag folytatva a mintázatot, melyet a két épület, a kastély és a későbbi bővítése, illetve a múzeum épülete már meghatározott. Az új együttes léptéke ezáltal nem válik túlméretezetté, mely sem a település, sem a gyerekek térérzékelése szempontjából nem volna kívánatos.
A területalakítási és építészeti koncepció 4 meghatározó pontja, a kontextus, a átláthatóság, a lépték és az örökítés részletesen mutatja be a döntéshozatali mechanizmust, mely megbonthatatlan egységbe, ha úgy tetszik, formába önti a topográfia, a program és a szerkezet mintázatait. A tájépítészeti koncepció zónái szervesen következnek a fenti pontok által teremtett téri helyzetekből.
Kontextus (topográfia, meglévő növényzet, meglévő épületek)
A meglévő épületek (kastély és bővítés) tantermeihez a gazdaságosság jegyében – kerülve az indokolatlanul elnyújtott közlekedőket – csatlakozik az új tantermi blokk, az azokat kiszolgáló funkciók és a tornatermi blokk. Ez a döntés alapvetően befolyásolta a lehetséges telepítési szcenáriókat.
A vízszintes kiterjedésében meghatározó sportudvar pozíciója a telken belül korlátolt. Az indokolatlan tereprendezések elkerülése érdekében közel vízszintes területre kell tervezni. Ez alapján két lehetséges zóna jöhet szóba: az első az eredeti hely, melynek kétségtelen előnye, hogy a konténeriskola átmozgatás nélkül tud továbbüzemelni, a másik a tervezési terület keleti, penci ághoz közelebb eső zónája. A helyszín bejárását követően egyértelművé vált, hogy ennek a kialakult ligetnek – gyönyörű panorámával a környező dombokra – az elépítése, burkolása nem volna kívánatos cél. Ezzel megszületett a második döntés, a tornapálya marad eredeti pozíciójában, ad absurdum az építkezés utolsó etapjaként valósul meg a tornapálya, és az iskola addig a korábbi aszfalton, akadálymentesen tovább tud üzemelni a szükséges konténerbővítésekkel együtt. Az érintetlen keleti park továbbra is biztosítja a szükséges külteret, a múzeum kertje pedig a sportolási lehetőséget (jelenleg is futballpályaként üzemel).
Az újonnan csatlakozó északi tervezési területek növényzetének egy része szükségszerűen áldozatául esik az új iskolarészek kialakításának. A helyszínbejárást követően, illetve az ortofotók elemzése alapján lokalizáltuk a legértékesebb, még megmenthető fákat. Ez a zóna jelölte ki az átrium helyét, mely bevilágítóként, szükséges téri kiegészítőként csatlakozik a közösségi terekhez. A meglévő két épület és a bontandó épületrészek között már kialakult félátrium és annak növényzete is a védendő, megtartandó tervezési elemek közé került.
Fent nevezett 3 pont köztes tereibe illeszkedik be az iskola bővítése.
Átláthatóság (rész-egész)
Az új épületrész közlekedőrendszerének szervezőelve a klasszikus, hosszú, zárt, nyomasztó folyosók messzemenő feloldása.
A nagy közösségi terek, mint az előtér–aula–menza–átrium–tornaterem térsor – nem csak vizuális – összevonása a közlekedőkkel és a kertkapcsolatot biztosító átmeneti terekkel átlátható, ezáltal biztonságos környezetet teremt a gyerekeknek. Üvegfalak biztosítják a terek eltérő használatából, zárhatóságából kifolyólag szükséges lehatárolásokat (termikus burok, akusztika, illat) és függönnyel (menza, könyvtár), harmonikaajtóval (csoportszobák) a vizuális intimitást igény esetén.
Az aula centrális helyen, vertikálisan átköt az emeleti aulához, azaz a galériához és a könyvtárhoz, illetve az emeleti funkciók is vizuálisan átkötnek a fontos külterekhez, mint az előtér és az átrium. Így bármely pontján az épületnek ismerős helyeket lehet látni. Mondhatni, az érkezés pillanatában átlátható az iskola funkcionális kialakítása.
Előtér–aula–menza–átrium
Fő átlátást biztosító tengely az épületen keresztül, nemcsak a földszinten, hanem az emeleten is (előtér–zöldtető–galéria–könyvtár–zöldtető). Az előtér, mely biztosítja a kapcsolat a településsel, az aula, a menza és végső soron az átrium összenyitható, biztosítva a változatos használatot, akár a település egyéb rendezvényei számára is. Ez a nyitottság lényeges pontja az építészeti koncepciónak. A tolóajtók időszakos eltolásával a 4 fő tér fizikailag is összeköthető. A menza – más szóval étkező – központi helyre kerül, használata túlmutat a primer étkezés funkcióján és közösségi térré válik. Az átriumból, valójában már az előtérből, betekintést kapunk a tornaterembe is két ablakon keresztül.
Előtér–aula–félátrium
Az előtér és az aula déli kiterjesztése, mely egy tágas közlekedőtér öltözőszekrényekkel és vizuális kapcsolattal a múzeum irányába. A csoportszobák harmonikaajtajai nyitott állapotban részévé válnak a tágas közlekedőnek és végső soron totálissá alakítják az átláthatóságot az előtér és a félátrium között.
A félátriumban a meglévő növényzet biztosítja az árnyékot és alkalmas csendes, félrevonuló helyszínnek. A múzeum épülete is karnyújtásnyi távolságba kerül. A félátrium biztosítja az eltérő szintű épületrészek akadálymentes megközelíthetőségét.
Átrium–sportudvar
Az átrium részét képezi a fő térsornak, innen ágazik le az önálló, leválasztható, a sportudvarból külön is megközelíthető funkcionális egység, a tornateremek és az azt kiszolgáló öltözőblokk. A tornaterem tágas előtere átmeneti tér a sportudvar és az átrium között. Vizuálisan a sportudvar részévé válik az átriumnak.
Tornaterem–sportudvar
Az öltözőket szegélyező folyosó része a sportudvart szegélyező lelátónak. E folyosón keresztül érhető el a kis tornaterem (gyógytestnevelési-erőnléti terem), melynek funkciója igény szerint alakítható. A tervezési programnak nem képezte szerves részét, ezért elképzelhető, hogy nincs rá feltétlen szükség. Ebből két dolog következik, használható közösségi háznak is, illetve elhagyható úgy, hogy az építészeti kompozíció legkevésbé sem sérül.
Lépték (nyeregtető–lapostető)
A tervezés meghatározó szempontja volt az épületek településbe, illetve a közvetlen környezetbe illesztett arányos léptékének megtalálása. Ennek megfelelően az épületek egyszerű nyeregtetős tömegekre bomlanak, melyeket lapostetős tömegek kötnek össze, szabályozva a magasabb tömegek méretét.
Örökítés (dialógus régi és új között)
A XIX. században épült Evva-kastély oromfalai lépcsőzetes kialakításúak, mely sajátos karaktert ad az épületnek. Az új épület karakterének meghatározásánál ehhez a geometriai jellemzőhöz nyúlunk vissza, absztrahálva a lépcsőzést, azaz nem az oromfalakon folytatjuk, hanem az átmeneti terek jelentőségének hangsúlyozásánál, részletképzésénél. Két meghatározó ponton találkozunk dominánsan ezzel a geometriai jellemzővel:
Főbejárat – az előtér és az aula közötti fedett-nyitott teret keretezi beton-műkő minőségű előregyártott elemekkel.
Lelátó – áttételesen az átrium, közvetlenül a kis és nagy tornaterem, illetve a sportudvar közötti átmenetet hangsúlyozza, mely a terepadottságokból kifolyólag (1,20 méter, azaz 3×40 cm) jön létre és keretezi a sportudvart. Nem csak a sportrendezvények alkalmával használható, a szünetek között a gyerekek birtokba vehetik és nem utolsósorban oktatási célra is alkalmas.
Tájépítészeti koncepció – a terület környezetalakítása és zöldfelületi rendszere.
A területen értékes növényállomány található, melyek megtartása az épületbővítés telepítését is meghatározta: a déli telekhatáron található gesztenyefák, az Evva-kastély és a 2019-es bővítés közötti hársfák és az északi oldalon található szintén hársfa. A keleti oldalon található liget ugyancsak fontos eleme a tájépítészetnek. Az előkert fáit is szeretnénk megmenteni, de itt a növények frissítése és továbbiak telepítése szükséges, hogy a kastélyhoz méltó háromszintes zöldfelület alakuljon ki.
A tervezés során fontos szempont volt, hogy az oktatási intézmény intenzíven kapcsolódjon a környezetéhez, hogy az épület és az iskolaudvar közös térrendszert alkossanak. A külső terek, helyek különböző funkciót látnak el, ezeknek megfelelő minőségben:
Hangos zóna – átrium (zsibongó), sportudvar, kert I. (játszókert).
Csendes zóna – kert II. (szabadtéri tantermek), félátrium, előkert.
Mérsékelt zóna – átrium (rendezvények, csoportos szabadfoglalkozások), előtér.
Előtér – fogadja és búcsúztatja a diákokat. Ez az elsődleges érkezési pont, kapocs a település és az intézmény között. Kis kockakővel burkolt terület, kandelláberekkel megvílágított, fákkal szegélyezett.
Átrium – zsibongó, az óraközi szünetek eltöltésére szolgál (burkolt, árnyékos terület). A közösségi rendezvénytér funkcióját is ellátja. A meglévő hársfát körbeölelve lelépcsőző, kis kockakővel burkolt terület, mely ülőfelületként szolgál. Világítása a födémekbe helyezett mennyezeti fényforrásokkal megoldva.
Félátrium – akadálymentesítés az utcafronti kastélyépület és a hátsó épületrészek között, pihenő-olvasó helyek, másodlagos bejárat az aulába. A rámpás úthálózat térkővel burkolt, kandelláberekkel és a földbe süllyesztett világítással tervezve. Fő szervezőeleme a két meglévő hársfa. Az utak között gyepborítás.
Sportudvar – rendezvénytér nagyobb, települési szintű sportesemények lebonyolítására, az osztálytermek akusztikus üveggel kialakítva, a lelátók a csoportos szabadfoglalkozások terei – mérsékelt zóna (iskolaüzemi időn kívül hangos zóna).
A többcélú pálya minősített, rugalmas szabadtéri sportburkolattal burkolt. A lelátó csiszolt betonból épül. Egyik oldalon növénysávokkal tagolt: levendula, menta (méhlegelő). Lépcsőkbe rejtett világítással tervezve. Déli oldalára új, árnyékot biztosító fasor kerül.
Kert I. – játszókert, zsibongótól markánsan elválasztva. Kialakítása a köztéri játszóterekével azonos.
Kert II. – szabadtéri tantermek, külső megfigyelőhelyek, pihenő-olvasó helyek. A faliget kellemesen árnyékos környezetet biztosít a tanuláshoz, kerti megfigyelésekhez. Egy körpaddal kiegészítve válik teljessé. Itt kaptak helyet a magaságyások is.
Előkert – a közterületről leválasztó kerítés elbontásra kerül. Visszahúzva épül új. Így publikussá válik az előkert. A növények frissítése és továbbiak telepítése feladat, hogy a kastélyhoz méltó háromszintes zöldfelület alakuljon ki. Az épület homlokzatvilágítása külön tervezést igényel, hogy a vakolatstruktúrák és a fő karakter jól érvényesüljenek.
SZTR stúdió
Vezető tervező: Sztranyák Gergely
Építész munkatársak: Sztranyák Veronika, Csató Kristóf, Tésits Katalin Júlia
