A Zsuffa és Kalmár Építész Műterem első díjat nyert terve
Az építészet viselkedésről és viszonyulásról is szól. Egy kisgyerek számára az első igazi találkozás a közösségi normákkal – a család védelmező buborékja után – az óvodában történik. Az óvoda tehát a közvetlen környezet, a közösség és az együttlét szabályrendszerével való ismerkedés, a viselkedés, azaz a kultúra tere. Ezzel együtt olyan hely, ahol a gyermek biztonságban és jól érzi magát, amit második otthonának tud tekinteni. Egy óvoda esetében emiatt kiemelkedő fontosságú a pontos építészeti fogalmazás, az elégséges helyett a példamutató viselkedés megteremtése minden területen. A településszövetben való szerepvállalásban éppúgy, mint az anyagi és szellemi tartósságot biztosító téri minőség megteremtésében. Az új óvoda épülete esetében különleges hangsúlyt kell kapjon a szomszédos park és az épített környezet párbeszéde, ezzel együtt a környezeti és közösségi fenntarthatóság szemléletformáló jelenléte is.
Az épület telepítése
Az új óvodaépület pozíciójának meghatározásakor elsősorban a Haller park ligetes karaktere, a telken meglévő növényállomány megőrzése és a szomszédos Csudafa Óvoda épületének pozíciója volt közvetlenül meghatározó. Ugyan a tervezett létesítmény fizikailag nem nyílik össze a meglévő szomszéddal, sem a parkkal, mégis ezek erőtere nagy hatással volt az új épület elhelyezésére és tagolására is. Az épületet igyekeztünk a kedvező tájolás felé megnyitni, és kertjét úgy kialakítani, hogy a környezet pozitív adottságait mind ki tudja használni.
Az épület nagyrészt a volt tüdőgondozó leromlott állagú épületének és parkolójának helyére kerül, így a kertben meglévő fák szinte mind megmaradhatnak. Az új, háromszárú épülettömeg jól használható kertrészeket hoz létre, melyek a kerítés ellenére a Haller park szerves részévé teszik az intézményt. Az épület karaktere a gyerekek nézőpontjára is figyel, könnyen befogadható, felismerhető, egyszerűen leírható formákat használ, ugyanakkor felidézi a hely történetét, a korábbi vásártér épületeit.
Funkcionális kialakítás
Az óvoda nem gyerekmegőrző, hanem aktív cselekvési színtér, melyet a jól meghatározott pedagógiai program tud kiteljesíteni. Olyan inspiráló, kísérletező környezet megteremtésére teszünk javaslatot, mely flexibilitásával meg tud felelni a XXI. századi gyorsan változó környezeti és óvodapedagógiai igé-nyeinek is. Az épületet három, jól befogadható méretű épületrészre bontottuk. A gyerekek óvodai otthona, a két-két összenyitható foglalkoztató került egy-egy tömegbe, míg a kiszolgáló helyiségcsoportok világosan elkülönülnek ezektől. Az így megjelenő magastetős épületrészek tömegükben is kedvezőbb, kisebb léptékű beépítést eredményeznek. A főbejárat fedett-nyitott külső előtérrel egészül ki, léptéke a gyerekek számára is barátságos, a visszahúzott emeleti szint segíti az épület léptékének befogadását.
A térrendszer két-két csoport óvodás- és szülői közösségnek biztosít otthonos léptékű teret. Tágas, a tájékozódást segítő, könnyen átlátható közlekedőrendszert terveztünk közéjük, a kert felé szélesen megnyitott terek pedig állandó kapcsolatot biztosítanak a környezettel, a természettel. A megemelt belmagasságú, egészséges légterű csoportszobák a közlekedőhöz öltözőtéri bővületek közbeiktatásával kapcsolódnak. A tornaszobát az ovi főbejáratával szemben, az épület központi részén helyeztük el, az előtte felbővülő közlekedőtérrel (aulával) egybenyithatóan. Ezzel a kialakítással a tornaszoba különösen alkalmassá válik kisebb előadások, szülői rendezvények befogadására is, azaz valóban többcélú helyiségként tud működni.
A csoportszobák funkcionális egységét a változatos használatra alkalmas, részben könnyen mozgatható, részben a térhasználatot jól artikuláló, beépített bútorzattal terveztük. A nagy légterű helyiségek végfalain elhelyezett járható terű játszóbútor bújócskázásra, csúszdázásra, játéktárolásra is alkalmas, miközben kilátást is biztosít a külvilágra. Emellett két-két csoportszoba egybenyitási lehetőségét is biztosíttuk, az ilyen sokoldalúan használható térsoroknak fontos szerepe van a gyerekek és az óvodapedagógusok mindennapi motiválásában, illetve általánosságban az aktivitás, a pozitív hangulat megteremtésében, melyek együttesen mind inspiráló hatással vannak a tanulásra is. A magastető otthonos térérzetet biztosít, emellett lehetőséget ad a másodlagos bevilágításra, a reggeli napfény beengedésére. A csoportszobák intenzív kapcsolatban állnak a kerttel, a teraszok közvetlenül is elérhetők a helyiségekből, de cipőváltás igénye esetén az öltözőtereken keresztül minden csoport rövid úton eléri a játszóudvart és a tematikus kerteket.
A gyerekek által kevésbé sűrűn vagy egyáltalán nem látogatott kiszolgálóhelyiségeket a főbejárat mellett, külön épületszárnyban helyeztük el. A kétszintes épületrész földszintjén található a dolgozói szociális blokk, a melegítőkonyha és az ahhoz tartozó kiszolgálóhelyiségek térsora. Az emeleti szinten az óvoda adminisztratív vezetését ellátó irodahelyiségeket, a nevelőtestületi szobát könyvtárral, az óvodavezetői szobából ellenőrizhető elkülönítőt és egy speciális fejlesztőszobát (pl. logopédia) helyeztünk el.
Óvodaudvar kialakítása (mesekert), zöldfelületek
A tervezés során a remek adottságokkal rendelkező, mára elvadult kert revitalizációját fontos szempontként kezeltük. Az óvoda tagolt belső térrendszerét gazdagon differenciált kialakítású külső terek, udvarok, kertek sora egészíti ki, közösségi térként fejlesztett táj- és kertépítészeti megoldásokkal. Minden kertrész külön funkciót kap, ezzel az összefüggő zöldfelület térben tagolódik, használati módja, berendezése és növénytelepítésének jellege különböző lehet. Az ovi részére kortárs eszközökkel átírt kert térben és vizuálisan is kapcsolódik az előtte elterülő szabadabb formálású parkhoz és a szomszédos óvoda udvarához is.
A játszóudvarok tájépítészeti gondolatvilága a természet és a mesevilág kapcsolatából indul ki, a helyszínen egykoron, réges-régen kialakult legelő területe a rajta nyájakat terelő pásztorokkal mesébe illő tájat idéz. A kert alapsíkját adó legelőben olyan mesebeli képződmények jelennek meg, amelyek a kertrészek további struktúráját és funkcionális egységeit definiálják. Így alakul ki az a MESEKERT, amiben a kert 3 egységét egy-egy meseelem határozza meg: az „Óperenciás-tenger”, a „Varázshegy” és az „Égig érő paszuly”. A három egység egyben az óvodáskori fejlődést elősegítő jövőre vonatkoztatott 3 kulcs elvét állítja a középpontba: a szabad játék, a művészeti nevelés és a környezeti nevelés, mint a jövőbiztosság három fő záloga. A kert ezen elvek kettős rétegzettsége mentén veszi fel végső képét. Így a szabad játék terében jelenik meg az Óperenciás-tenger és az azon túli terület, a művészetek terében a Varázshegy és az azon túli terület, míg a környezeti nevelés terében az Égig érő paszuly és az azon túli terület. A terv formavilága a természet formavilágából indul ki, túldefiniált formák helyett a folyékony halmazállapotú anyagok képi világából merít, amely a gyerekeket is leginkább lenyűgözi: pl. a víz vagy az agyag folyamatosan változó képe.
A megérkezés tere egyben az óvoda előkertje, mely az első benyomást adja. Itt található a környezeti nevelés tematikájú kertrész, korunk egyik legfontosabb kihívására reflektálva, kiemelt témaként ábrázolva a gondoskodás létfontosságát. Az intim léptékű mini táj ikonikus eleme a babfuttató szerkezet, az Égig érő paszuly. Az azon túli területen találhatóak a kiemelt növényágyások, ahol a gyerekekkel a növények nevelését lehet gyakorolni. Ezt segíti továbbá a kis növényház, az érzékszervekre ható fűszer- és növénykert, a kis „műhely” és a hosszú közösségi asztal, valamint a kis piknikasztalok, ahol palántázni, rajzolni lehet. A tetőkről lefolyó vizet egy hordóban lehet tárolni és a növények locsolására használni.
Az épületrészek által körbezárt belső udvar tematikája a művészeti nevelés köré épül, azon belül is az előadó-művészetre fókuszálva, korunk másik fontos képességére: önmagunk prezentálására. Itt található az a domb, mely egy kisgyermek számára akár egy képzeletbeli Varázshegy is lehet. Ez a domb kis tereplépcsőivel a telek legszebb fája felé néz, amely körül egy kiemelt kör alakú fadeck található, mely a fa árnyékában az épület felé nézve padként funkcionál, a domb felé pedig egy olyan pihenőfelületet képez, ami szabadtéri színpadként is használható. Kitüntetett napokon az udvar színházi térré alakulhat át, ahol az évközi vagy év végi ünnepi előadásokat lehet megtartani jó idő esetén, a domb tereplépcsői lelátóként is használhatók ilyenkor.
A csoportszobákhoz tartozó játszóudvar a szabad játék tere, mint az egészséges fejlődés fő záloga. Ebben a kertrészben a fő ikonikus elem egy nagy léptékű körbejárható homokozó, mely mesevilági értelmezésben akár az Óperenciás-tenger is lehet. Ez a térrész közös játszóelemként is kezelhető, de a kis hidak mentén, a csoportszobákhoz kapcsoltan akár 4 részre is osztható. A homokfelületeket stabilizált burkolat veszi körül, körbejárható, körbe kismotorozható. Minden csoportszobához egy-egy kuckóegység is csatlakozik a szerepjáték lehetőségét elősegítve, illetve a homokozó központi részében egy vizes játszóeszköz is található. Az Óperenciás-tengeren túli játszótéren dombra illesztett csúszda, pörgőforgó, hinta, libikóka, rugós játszóelemek és egy babakonyha is található mulcsfelületben. A kerítések mentén szórványosan alacsony évelős-cserjés növénykiültetések találhatóak, amik a park és a szomszédos óvoda felé nem szakítják meg a vizuális kapcsolatot.
Továbbtervezés
A pályázati terv továbbdolgozását, a pályázatot követő programtisztázás után az épület finomhangolását két alapelv strukturálja. Egyrészt a ház CLT-tartószerkezetének racionalizálásával kiemelt figyelmet fordítunk a gazdaságos megvalósíthatóságra, miközben a szerkezet továbbtervezésekor már a terek belsőépítészeti kialakításával kapcsolatban is fontos stratégiai döntések születnek. Másrészt intenzív egyeztetéseket folytatunk nemcsak a szomszédos Csudafa Óvoda igazgatójával, hanem a közelmúltban gazdag szakmai tapasztalatokat felhalmozó, 13. kerületi köznevelési szakértővel, az Egyesített Óvoda igazgatójával is, hogy a ház terei minden részletre kiterjedően, rugalmasan szolgálhassák egyrészt egy előremutató pedagógiai program megvalósulását, másrészt minden használó (szülők, pedagógusok, gyerekek, kiszolgálószemélyzet) mindennapjait.
Építész tervező: Csanády Anna, Kalmár László, Kronavetter Péter, Zsuffa Zsolt
Tájépítész tervező: Tihanyi Dominika, Németh Nikolett (Újirány)
Tervezés éve: 2025
