Kedves Olvasók, Tisztelt Kollégák!
Tekintettel a Construmára, kicsit korábban jelentkezünk a közlöny következő számával, de bízunk abban, hogy egyébként is mindenki kiéhezve várta az új információkat!
„Kamarai események” rovatunkban ismét beszámolunk arról, hogy mi történt az elmúlt időszakban a kamarában, megosztjuk önökkel az aktualitásokat, illetve az előttünk álló hetek programjait.
Folytatódik a másik új rovatunk, az „Építészeti kalandozások”. Ebben a rovatban olyan utazásokról, úti célokról, olyan épületekről számolunk be, amelyek célpontjai voltak az Építész Továbbképző Nonprofit Kft. szakmai útjain az építészeknek. Ebben a számban Rabb Péter, a BME Építészettörténeti Tanszék oktatója kalauzol el minket a napfényes Szicíliába. Izgalmas történelem, lenyűgöző építészeti örökség, mediterrán életérzés, csodás ízekben gazdag gasztronómia…Talán nem kell más ahhoz, hogy útra keljünk!
„Építészeti közélet” rovatunkban beszámolunk a rövidesen megrendezendő Construma kiállításról, a kiállítás alatt tervezett kamarai rendezvényekről.
Fókusztémánkban nem megvalósult épületekről számolunk be, hanem elmélkedünk a tervpályázatokról. A tervpályázatokkal kapcsolatos kamarai koncepció kidolgozás alatt áll, a témával többen foglalkoznak Herczeg László elnökségi tag irányításával.
Az utóbbi időszak hazai pályázatainak bemutatása előtt Ulrich Tamás tollából olvashatunk egy cikket, amely az ARCH-E EU-s projektet mutatja be. A projekt fő céljai a tervpályázatokkal kapcsolatos kutatások eredményeinek és olyan hozzáférhető, elérhető és minőségorientált tervpályázati kultúra elősegítése, megismertetése mindenki számára, hogy közben támogatja az építészeket, az építészirodákat a hazai és a nemzetközi tervpályázatokban való részvételben.
Az első bemutatott pályázat a Szatmárcseke – Himnusz-emlék-helypályázat díjnyertes alkotása, amelyet Turi Gergő jegyez. Fajsúlyos téma, mint ahogy az alkotó záró gondolatai is az: „A Himnusz alapgondolata, hogy nemzetünk jobb sorsot érdemel. Ezt a gondolatot igyekeztem építészetté formálni, a látogató tekintetét felemelni, és a magyar nemzet nagyságával megvilágítani.”
Ugyancsak izgalmas pályázat volt a Magyar Természettudományi Múzeum új, debreceni kiállítóépülete is, amelynek nyertes pályaművét az Építész Stúdió, a Sordo Madaleno iroda és a Buro Happold konzorciuma készítette. Mi sem jellemezheti jobban a pályaművet, mint a zárójelentés egy részlete: „A tervezett architektúra a tudományos tevékenység nyugalmát, a koncentrált elmélyülést helyezi fókuszba, amelyet a racionális térszervezés következetesen, magas építészeti minőségben szolgál.”
Kicsit más jellegű a következő bemutatott pályázat, melyet Salgótarján városközpontjának rehabilitációjára írtak ki, és amely pályázatot a Sagra Építész Kft. csapata nyert meg. A magas színvonalú pályamű tervezési koncepciója az alábbi volt: „Tervezési koncepciónk egy olyan zöld környezettel gazdagított városközpontot hoz létre, ahol a várost mindkét oldalról közvetlenül övező természet egészen a központba lefolyva, a városi szövetet átszőve, elérhető közelségben megjelenve teszi élhetővé és különlegessé a városi miliőt.”
Egészen más léptékről szól az ezt követő meghívásos építészeti pályázat, melynek tárgya egy kápolna megalkotása Pécselyen, a Balaton-felvidék csodás természeti környezetében. A bemutatott díjnyertes terv Jankovics Tibor és Jankovics Gergő alkotása. Különleges a helyszín és nem megszokott a kiíró sem, hiszen ritka, hogy magánszemély-építtető kíván szakrális épületet építeni, és tenné ezt úgy, hogy az építtető a présház romjai fölött római katolikus kápolnát szeretne emelni, a pincét pedig a kápolna teréből nyíló családi kriptává szeretné alakítani. Különleges feladat volt, és a környezetre és a funkcióra érzékeny megoldás született.
Ismét váltunk, témát és helyszínt is, hiszen a következő pályázati munka a Budapest IX. kerület, Óbester u. 5–7. alatti óvoda díjnyertes pályaműve, amelyet a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem készített. Igényesen, magas színvonalon megtervezett épület, amiben biztosan jól fogják érezni magukat az apró lakók. Erre biztosíték az a gondolat és cél, amelyet a tervezők a cikk elején megfogalmaztak: „Az építészet viselkedésről és viszonyulásról is szól. Egy kisgyerek számára az első igazi találkozás a közösségi normákkal – a család védelmező buborékja után – az óvodában történik.”
Végül, de nem utolsósorban bemutatjuk a Pencre tervezett Cserhátliget Általános Iskolát, a pályázat 1. díjas tervét Sztranyák Gergely és az SZTR Stúdió készítette. A helyszín és a program különlegessége, hogy egy meglévő kastélyépülethez kell csatlakozni, azt kell bővíteni. Erre adtak a tervezők egy kortárs megoldást igényes építészeti megjelenéssel, az alábbi gondolattal: „Az építészeti koncepció vezérelve a közösségi funkciók tengelyre fűzése vizuálisan és fizikailag annak érdekében, hogy a részek a legváltozatosabb módokon tudjanak egésszé válni.”
„Új technológia” rovatunkban beszámolunk a Xella Magyarország Kft. tanácsairól a saját kezű kivitelezés vonatkozásában, a Mapei templomok szerkezeti felújításai során szerzett tapasztalatairól, valamint az URSA Salgótarján Zrt., a hőhídmentesítés és az egészséges épített környezet irányába tett erőfeszítéseiről.
A közlöny anyagát az Építész Közlöny online változatában, a www.epiteszkozlony.hu oldalon tekinthetik meg.
Mint arról már többször beszámoltunk, elindult az „Építészetről mindenkinek”, a MÉK 2 hetente megjelenő építészeti podcastja. Az új évad első adásaiban velem, majd a MÉK alelnökeivel, azután Herczeg László építésszel, MÉK elnökségi taggal beszélgettünk. Ezután következett Vadász Bence DLA építész, és nem mellesleg költő, majd pedig Bene Bence építész, az Utcáról Lakásba Egyesület képviselője volt a vendégünk.
Lapozgassák 2026-ban is kíváncsisággal és élvezettel a közlönyt!
Tutervai Mátyás
MÉK elnök, főszerkesztő