A mostani Építész Közlönyben hat magyar pályázat győztes terveiről szerepel ismertető cikk.
Magyarországon az építészeti pályázatok nagy korszaka a 19. század volt, az első megépült jelentős pályázati mű a Magyar Tudományos Akadémia palotája, majd követte ezt az Operaház és a Parlament épülete.
Az épített környezet minősége ezért nagy társadalmi jelentőséggel bír a társadalom számára. Az építészeti tervpályázatok alkalmazása hatékony eszköz az összetett feladatok innovatív és fenntartható megoldásainak megtalálására.
2012-ben a MÉK megjelentette „Építészeti pályázatok – Terv a sikerhez” című a egy 36 oldalas igényes kiadványát az ezredforduló utáni sikeres tervpályázatok alapján megvalósult épületekről és egyben tájékoztatást és útmutatót adott a tervpályázatok lefolytatásához.
Itt kapcsolódnék a kamarai honlapon és a közlönyben már többször bemutatott ARCH-E projekthez.
Mi ennek a projektnek a lényege?
Ez a projekt 2022-ben az osztrák és a német kamara kezdeményezésre szerveződött, és az Európai Unió jóváhagyása és társfinanszírozásával és támogatásával 2023. március elején indult, és aktív közreműködője a Magyar Építész Kamara (MÉK) is, kilenc más nemzeti kamarával és együttműködő partnerekkel együtt. Ehhez projekthez az utóbbi időszakban csatlakozott Portugália, Olaszország, Észtország és Románia is.
A projekt fő céljai a tervpályázatokkal kapcsolatos kutatások eredményeinek és olyan hozzáférhető, elérhető és minőségorientált tervpályázati kultúra elősegítése, megismertetése mindenki számára, hogy közben támogatja az építészeket, az építészirodákat a hazai és a nemzetközi tervpályázatokban való részvételben, megkönnyíti az építész kamarák és szakmai szervezetek közötti ismeret és tudás átadását, és felhívja a figyelmet a nyílt tervpályázati környezet fontosságára társadalmi-politikai szinten is.
Örvendetes, hogy 2025-ös évben a közlönyben szereplő 6 pályázatból három állami szerv (ÉKM), kettő önkormányzat és egy magánbefektető cég által kiírt tervpályázat. A kamarán keresztül tavaly összesen 14 tervpályázat jelent meg, és ebben volt egy magánszemély által meghirdetett meghívásos pályázat is. Az utóbbi években az MMA Építőművészeti Tagozata is aktív részvevője a pályáztatásnak, főleg a 40 éve alatti fiatal építésznek kiírt feladatokkal.
Az építész tervpályázatok közel két évszázada a kiváló minőségű, innovatív és fenntartható építészeti tervezés sarokkövei. Tisztességes, átlátható és versenyképes tervezési folyamatot kínálnak minőségi építészeti megoldások előállítására mind az állami, a közbeszerzési- és mind a magánberuházású projektekhez.
A magas képzettséget igényló szakmák közül az építészirodák általában viszonylag kis létszámú szervezeti formákban működnek a többi ágazathoz képest. Az építészek 92%-a legfeljebb 5 fős irodákban dolgozik, a praxisok többsége, 68%-a egyszemélyes kis iroda, és mindössze csak 3% a 10 főnél nagyobb építésziroda (adatok az ACE ágazati tanulmány, 2024).
Ezekből a számokból is kiderül, hogy a szakma jelentős része eleve nem versenyképes egy pályázatban, mert egyrészt viszonylag rövid idő alatt nagyon nagy az erőforrásigénye egy pályázatnak, ugyanakkor jelentős (ön)költségekkel jár egy-egy pályamunka elkészítése, becslések szerint ez kb. 3–5 millió forint között van. A kis méretű irodák ekkora anyagi terhet nem tudnak bevállalni. Sokszor időszakos társulási formában pályáznak, mondván, ha nyerünk, majd megoldjuk ezeket a kérdéseket.
Sajnos azt is látni kell, hogy a tervpályázatok jelentős részéből nem lesz megbízás, aminek reményében az építészek dolgoznak.
Néhány megfontolandó javaslat a tervpályázatok kapcsán:
- A nyílt tervpályázati eljárások támogatása
- Törekedni kellene arra, hogy az ajánlatkérő szervezetek (állami és magán) minél több nyílt tervpályázati eljárást indítsanak a vonatkozó előírások betartásával. A meghívásos tervpályázatok esetében is célszerű lenne a meghívottakon kívüli tervezőcsapatok részvételét megengedni (vegyes eljárás), ezzel is bővítve az adott eljárásban benyújtott pályaművek számát.
- A tervpályázatok nemzetközivé tételének lehetősége
- Ajánlatos lenne a nemzeti értékhatár feletti pályázatokat is nemzetközivé tenni, nem csak az uniós értékhatár feletti tervpályázatokat, mivel ezek új építészi gondolatokat, megközelítéseket hozhatnak, illetve a nemzetközi együttműködés irányába mozdítanák az építészirodákat. A várható előnyök valószínűleg a hazai irodákat is mobilizálná az együttműködés irányába, és számos új tapasztalatot, ismeretet hozhatnak a helyi irodáknak (pl. fenntarthatóság, karbonlábnyom csökkentése, építőanyagok újrahasznosítása, klímaváltozások kezelése stb.).
- A tervpályázatok előkészítése
- A tervpályázatok nemzetközi gyakorlata és az ARCH-E kutatási eredmények azt mutatják, hogy minél körültekintőbb a pályázat előkészítése, pontosabb a tervezési program és a feladat megfogalmazása, annál magasabb a benyújtott tervpályázati munkák építészeti minősége. Ez részben a kiíró/bírálóbizottság felelősége is, de egy nagyobb pályázat esetében mindenképpen célszerű előkészítő-tanácsadó szakmai csapatot felállítani erre a feladatra.
- A tervpályázati bírálóbizottság megfelelő szakmai összetétele
- A kompetens szakmai zsűri növeli a jelentkezési kedvet, mert bizonyosságot nyújt a pályázók számára, hogy a pályázat szakszerű módon és szakmai alapon lesz kiértékelve.
- Megfelelő ütemezés összeállítása
- Kellő hosszúságú időt kell hagyni a pályázóknak, már a részvétel, a jelentkezés eldöntéséhez is, és utána a pályázati koncepció kidolgozásához, a beadandó tervek elkészítéséhez. A túl rövid határidők elriasztják az építészeket, mert nagy intenzitású munkaráfordítást igényelnek, ami a kisebb létszámú irodák esetében sokszor nem lehetséges. A gyors munka nem segíti elő a minőségi munkát, a megfelelő mélységű átgondolást, a tervek megfelelő kiérlelését, feldolgozását.
- A feladathoz arányosan megállapított mennyiségű és tartalmú beadandó műszaki tervek
- A fontos tervértékelési szempontok összeállítása és dokumentálása a tervpályázati kiírásban.
- A tervpályázat kiírásában kerülni kell a túlzott mennyiségű terv megkövetelését, a tervezési feladat szempontjából lényeges meghatározó elemekre kell összpontosítani. A beadandó munkarészek, tervlapok kidolgozása esetében is a szükséges műszaki tartalom pontos megállapítása, a tervek léptékének választása és a benyújtás módja (digitális vagy nyomtatott tervlapok), a titkosság folyamatos biztosítása.
- Tervpályázatok kiírása fiatalok, pályakezdő építészek számára
- Bizonyos kisebb léptékű beruházások esetében javasolható lenne csak fiatal építészek/építészirodák (pl. max. 35–40 év) számára kiírni a(z) (ötlet)tervpályázatot, hogy szakmai tapasztalatot és ismertséget szerezzenek, és amivel a referencialistájukat is bővíthetik, ami segíteni tudja szakmai karrierjüket is.
- A tervpályázat esetleges megnyerése után kiváló munka- szerzési lehetőséget kínál a fiatal építészek, pályakezdő irodák számára.
- A főépítészek tájékoztatása a tervpályázati lehetőségekről
- A Magyar Építész Kamarában a tavalyi évben jött létre a Főépítészi Kollégium, tagjai fontos szerepet játszanak az önkormányzatok által irányított településeken a településfejlesztések kidolgozásában, illetve a településen tervezendő épületek építészeti követelményeinek megfogalmazásában. Ők javasolhatnak pályázati eljárásokat az építészeti vagy településrendezési tervek beszerzésére, illetve vehetnek részt a bírálóbizottságok munkájában, a pályázati eljárás lefolytatásában.
Végül egy zárógondolat: Az ARCH-E tanulmánykötet konzorciumi közös szakmai ajánlásokat fogalmaz meg az EU közbeszerzési irányelvek 2026-os tervezett változtatására, és az építészek javaslatait is tartalmazza. Ez utóbbinak a lényege az építészeti tervezés, ideértve a tervpályázatokat is, mint szellemi termékek, az alkotó tevékenység megfogalmazása az új EU-s közbeszerzési irányelvekben, és ne a „szolgáltatás” legalacsonyabb ára legyen a legfőbb döntési szempont. Az építész szakmának is végig kéne gondolnia, milyen konkrét változásokat javasolna a közbeszerzési törvény módosítására.
Az ARCH-E projektről több alkalommal tartottunk előadást a kamarai tagoknak, ezenkívül az Ybl Miklós Építéstudományi Kara tudományos konferenciáján, az említett kiadványok pedig a MÉK titkárságán elérhetőek.
Ulrich Tamás
MÉK Titkárság
ARCH-E projekt