Dunakeszi mára Pest megye második legnépesebb városa lett. Az ideköltöző fiatalokat leginkább a kiváló közlekedési kapcsolatok és a jó ellátottság vonzza. Ugyanakkor az intézményi háttér nem követte ezt a tempót: az oktatási szférát férőhelyhiány jellemezte, a korlátozott középiskolai kapacitás miatt pedig a helyi diákok többsége más településeken kényszerült tanulni.
Az önkormányzat – a tankerülettel egyeztetve – egy stratégiai jelentőségű diáknegyed felépítéséről döntött.
A koncepció két új középiskolát és egy tanuszodát foglalt magában, a tervezésbe pedig már a kezdeti fázisban bevonták az irodánkat. A beruházás méretei miatt új helyszín kijelölésére volt szükség: a választás a város északi határában fekvő területre esett, amely kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A fejlesztési program alappillérei: egy 20 tantermes gimnázium, egy 24 tantermes, szaktantermekkel és műhelyekkel felszerelt technikum, valamint egy vízilabda-mérkőzések lebonyolítására is alkalmas tanuszoda. Az épülettömbök egy belső, mesterséges dombbal tagolt udvart fognak közre, mely alatt az étterem és az 1000 adagos konyha helyezkedik el. A belső udvar dús növényzetével, sétányaival és pihenőhelyeivel a szünetek ideális közösségi helyszíne. A tervezés során kiemelt szempont volt a tantermen kívüli oktatás támogatása. A tetőkertben egy pódiumos kialakítású kültéri előadótér kapott helyet. Ezt egészíti ki az épület belső tereiben kialakított, közepes befogadóképességű, szintén lépcsőzetes elrendezésű előadóterem, illetve a sportterületekhez kapcsolódó kültéri oktatási helyszín is. A tervezés során kiemelt szempont volt a funkcionális flexibilitás. Az egyes egységek közötti szabad átjárhatóság biztosított, ugyanakkor a technikai megoldások lehetővé teszik az intézmények teljesen elkülönített, független működését is. Mindkét oktatási egységhez saját kültéri sportpálya és tornacsarnok tartozik.
A sportcsarnokokról
A sportolási igényeket két hatalmas, C-típusú tornaterem szolgálja ki, amelyek szükség esetén három-három kisebb egységre tagolhatóak. Fontos szempont volt a tervezésnél a többfunkciós használat. A csarnokok nemcsak az iskolából, hanem önálló bejáratokon keresztül kívülről is elérhetőek.
A sportterek fizikailag is leválaszthatóak az iskola többi részétől, a két egység akár párhuzamosan is működhet, egymás zavarása nélkül is igénybe vehető.
A sportközpont az iskolai szárnyaktól leválasztva független épületegységként jelenik meg. Építészetileg izgalmas megoldás, hogy míg a két iskolaépület hasonló stílusban készült, a sportcsarnokok egyedi, egymástól különböző arculatot kaptak.
A szerkezetet uraló nagy fesztávú lapostetőket olyan magastetős formák teszik változatossá, amelyek nemcsak esztétikai szerepet töltenek be, hanem a modern légtechnikai rendszereket is magukba foglalják.
A belső kialakítás minden igényt kielégít: a nagy tornatermek mellett féltornaterem és gyógytestnevelő-szoba is rendelkezésre áll. A diákokat nemenként négy-négy öltöző várja (akadálymentesített vizesblokkokkal), a tanárok és az eszközök számára pedig külön helyiségek biztosítottak. A gimnázium sportcsarnoka ezenfelül lelátóval és kiszolgálóhelyiségekkel egészült ki, így versenyek megrendezésére is alkalmas.
Mindkét épületegységhez magas színvonalú kültéri sportinfrastruktúra kapcsolódik. A nívós tájépítészeti megoldásokkal kialakított környezetben futópályák és kézilabdapályák kaptak helyet. A tanulók rekreációját és a szabadidő tartalmas eltöltését további szabadtéri eszközök – például csocsó-, pingpong- és teqballasztalok – szolgálják.
A két intézmény kapcsán a megbízó elvárása eltérő volt a sportterületekkel kapcsolatban. Míg a gimnáziumi tornacsarnokot a szabványban előírt 10 méter belmagassággal kérték, addig a technikum sportpályáját 6 méter szabad magassággal igényelték. A gimnáziumi sportcsarnok lelátóval is rendelkezik, így a sportpálya nagyobb fesztávú áthidalására volt szükség, emellett az épület belmagassága miatt nagyobb épülettömeget eredményezett, így a magasabb épülettömeget a nagy fesztávú tartók közt a lapostetős terület megmozgatásával részben csökkenteni tudtuk az épület magassági érzetét. Az észak-déli tömbök végfelületei üvegezett felületek, biztosítva az északi szórt fény bejuttatását a küzdőtérre. Ez a tetőforma-kialakítás összekapcsolódik a Klapka utcára forgatott uszoda tömegformálásával.
A technikum sportcsarnoka a homlokzati kialakításával hívja fel magára a figyelmet: az északi oldalon nagy üvegfelületek biztosítják a természetes fényt. Ahogy a komplexum a városi környezetből a zöldbe torkollik, az épületek anyaga is átalakul: a technikum oktatási szárnyai és a sportcsarnok kevesebb téglaburkolatot kaptak. A sportcsarnok emeletén függőleges lamellák futnak a vakolt felület előtt, míg a szakképzés épületeit fémlemezek borítják. Ez a vizuális kontraszt optikailag csökkenti az épületeket, harmonikusan illeszkedve a környezetbe.
A gimnázium sportcsarnoka több mint egy egyszerű tornaterem. A tervezés során alkalmassá tettük arra, hogy akár egy 2000 fős koncertnek is otthont adhasson. Ahhoz, hogy a csarnok rendezvényhelyszínként is kifogástalanul működjön, a legmodernebb biztonsági és tűzvédelmi megoldásokat alkalmaztuk. A technikai élményt a professzionális audiovizuális rendszerek beépíthetőségének lehetőségei biztosítja.
A diáknegyed megközelítése a nagyszabású közlekedési fejlesztéseknek köszönhetően rendkívül kényelmes. Az épületekhez vezető út mentén közel 300 parkolóhely várja az autóval érkezőket, a kerékpárosok számára pedig modern, fedett tárolók állnak rendelkezésre. A tömegközlekedés is közvetlen kapcsolatot kapott: külön megállók és parkolók szolgálják ki a helyi és a távolsági buszokat. Az itt dolgozó pedagógusok és munkatársak zavartalan parkolását saját, elkülönített parkolózóna biztosítja.
A két oktatási intézmény és a tanuszoda jól átlátható egységet alkot. A terek logikus elrendezése mellett az építészeti koncepció alappillérei: a természetes fény, a szellős térkialakítás, valamint a környező tájjal való folyamatos vizuális kapcsolat. A belső udvar mesterséges dombjai, a közeli erdők és a Duna túloldalán húzódó hegyek vonulataira való rálátás harmonikus környezetet teremt a tanuláshoz.
Megbízó: Dunakeszi Város Önkormányzata – Dióssi Csaba
Építészet: Incorso Design – Jávorka Noémi, Kiss Balázs, Kiss Szabolcs, Barna Zsanett, Bregó Krisztián, Fábián Krisztián, Jámbor Gergő, Jankovics Éva, Kovács Petra, Mosonyi Robin, Rada Zoltán, Rajnai Zsuzsanna, Szabó-Pölcz Anna, Vékony Krisztián
Gépészet-közmű: MEPQ Kft. – Nyári Balázs, Siket Éva
Gépészet-uszoda: DUMOD Kft. – Hajdu György
Uszodatechnika – fürdőterv: Sáth Beáta
Tartószerkezet: MB3D CON-STRUAL Kft. – Szikora Miklós
Épületvillamosság: K1 Mérnökiroda Kft. – Kalmár István
Tűzvédelem: Firetech Hungary Kft. – Kulcsár Béla, Földházi István
Tájépítészet: DOS Stúdió Kft. – Molnár G. Levente
Konyhatechnológia: Gépház Bt. – Kaszab Piroska
Közút: SKS Terv Mérnökiroda Kft. – Kiss Balázs, Czermann Kristóf
Lift: KONE Felvonó Kft. – Nagy Tamás
Külső akusztika: Zajkontroll Kft. – Szabó Dániel
Sporttechnológia: Austro-Sport-Szer Kft. – Tappler Zita
Akadálymentesítés: Boldis Betti
Költségbecslés: Bon Control Kft. – Szabó Ágoston
Gyengeáram: Márla KFT. – Palotai László, Göőz Zoltán, Marczell Gábor
Belső téri akusztika: Arató Akusztikai Kft. – Borsi Gergely
Napelem: Solarmagic Kft. – Rajháty Gyula
Automatika: Welltech Zrt. – Nagy Péter
Közvilágítás: Nógrádvill Kft. – Szabó Gyula
Lebonyolító: Építési és Közlekedési Minisztérium
Kivitelezés: Laterex Zrt. és West Hungária Bau Kft.
