Kedves Olvasók, Tisztelt Kollégák!
Új év, új rovatok a közlönyben! Célunk, hogy új tartalmakkal bővítve felfrissítsük a közlönyt, ennek első lépése a 2 új rovatunk.
Az első a „Kamarai események” rovat, amelyben a januárban indított Kamarai Híradóhoz hasonlóan beszámolunk arról, hogy mi történt az elmúlt időszakban a kamarában, megosztjuk Önökkel az aktualitásokat, illetve az előttünk álló hetek programjait.
A Kamarai Híradó terveink szerint 2 hetente jelenik meg új adással, és a podcasthoz hasonlóan elérhető a kamara Facebook-oldalán és a Spotify-felületén. Ezzel a 2 új megjelenési formával reményeink szerint tájékoztatni tudjuk a digitális és a nyomtatott felületeket elérőket a kamara történéseiről.
A közlönyben megismerhetik a MÉK elnökségének utóbbi időszakban meghozott határozatait.
Másik új rovatunk az „Építészeti kalandozások”. Az Építész Továbbképző Nonprofit Kft. régóta szervez magas színvonalú szakmai utakat szerte a világba. Aki már részt vett ilyen utazáson, az tudja, hogy az utak különlegessége, hogy minden esetben nagy tudású, az úti cél építészetét, építészettörténetét jól ismerő szakmai vezető kalauzolja a résztvevőket a helyszínen. Ebben a rovatban olyan utazásokról, olyan épületekről számolunk be, amelyek célpontjai voltak az építészeknek. Ennek első eleme Daragó László DLA építész, a BME Építészettörténeti Tanszék oktatójának cikke, melyben Franciaországba repít minket az író. Izgalmas helyszínek, izgalmas írás! Bízunk abban, hogy ez a cikk, és a rovat későbbi cikkei is arra inspirálják az olvasókat, hogy útra keljenek, és új úti célokat fedezzenek fel!
Fókusztémánk szerint: „Egy kicsi mozgás mindenkinek kell…”, azaz ebben a számban a tornatermekkel, sportcsarnokokkal foglalkozunk.
Az első bemutatott épület a mezőhegyesi ménesbirtokon található sportcsarnok, Katona András, Vámos Zoltán és Sófalvi Örs Ákos munkája. A szerzők szerint az épület „egy olyan közösségi tér, amely egyszerre szól a sportról, az oktatásról, a hagyomány tiszteletéről és a kortárs építészet felelősségéről”. Megismerve az épületet elmondhatjuk, hogy nem túloztak a mondattal, valóban egy magas színvonalú alkotással találkozunk.
Következő épületünk még nagyobb léptékű, még komplexebb épületegyüttes, a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia, melyet Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építész jegyez, és a bemutatás végén az alábbiakkal összegzi az épület lényegét: „Minden építés közügy is, ez fokozottan igaz olyan bejárható, látogatható középületekre, mint a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia. Kötelességünk tehát, hogy társainknak, közösségeinknek s nemzetünknek példát mutassunk, erősítsük identitásunkat, együvé tartozásunkat. Ez ennek a korszerű, a hagyományokat a kornak és helynek megfelelően értelmező épületegyüttesnek mély üzenete.” Ennél pontosabban nem is lehet megfogalmazni, hogy miről szól a dolog. Aki bejárja az épületet, igyekezzen megtalálni ezeket az érzéseket!
Bemutatjuk az Incorso Design által tervezett Dunakeszi diáknegyedet, melyben 2 tornaterem is található. Leírásuk szerint: „A terek logikus elrendezése mellett az építészeti koncepció alappillérei: a természetes fény, a szellős térkialakítás, valamint a környező tájjal való folyamatos vizuális kapcsolat. A belső udvar mesterséges dombjai, a közeli erdők és a Duna túloldalán húzódó hegyek vonulataira való rálátás harmonikus környezetet teremt a tanuláshoz.” Nehéz feladatot kellett megoldaniuk a tervezőknek, de a végeredményt látva sikerült!
Visszatérve a fővárosba, megismerhetjük az MTK Sportparkját, melynek vezető tervezője Sajtos Gábor DLA volt, és aki így fogalmazta meg a célt: „Célunk egy olyan épületegyüttes létrehozása volt, amely a környezetével és használóival aktív kapcsolatba képes kerülni, mely befogadó és átlátható.” Más léptékről és más funkcióról van szó, mint egy iskolai tornaterem esetében, hiszen az együttes eleve más szerepet tölt be a környezetében, a városi szövetben is. Érdemes ellátogatni a Kerepesi útra, és személyesen megismerni az épületegyüttest!
Irány újra a vidék, következik a tatabányai multifunkcionális sportcsarnok, mely Annus Marina, Páll Ákos és Balogh Ferenc munkája. A sokféle, az épületben megforduló sportág nagy flexibilitást igényelt, amelyet kifogástalanul oldottak meg a tervezők. Az épület külső megjelenése pedig mind a tervezőt, mind a kivitelezőt komoly kihívás elé állította, hiszen mint ahogy olvasható: „Az impozáns külső héj kavicsformája olyan parametrikus tervezés eredménye, amelyhez a teljes épület 3D-struktúráját pontosan ki kellett dolgozni, majd milliméterre pontosan legyártani az eltérő méretű elemeket.” Izgalmas épülettel gazdagodott Tatabánya!
Végül, de nem utolsósorban bemutatjuk az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium új épületszárnyát, melynek felelős tervezője Gutowski Robert, aki így vallott a munkáról: „Bonyolult az építészeti kontextus, érzékeny a helyszín, nagy felelősség a több száz éves történelmi múlt folytatása. Sokat dolgoztunk a terveken, többször át is dolgoztuk azokat, hogy ne csupán az épített környezetben ízesüljenek, de a történetben részt vevő szereplők is egytől egyig, az iskola, a ferences rend, a városvezetése és a helyi szakmai élet is sajátjának érezzék őket.” Nagyon magas színvonalú épületegyüttes jött létre, amely jól példázza, hogy értő kezekből tudnak olyan házak születni, ahol a múlt és a jelen vagy a jövő építészetileg is szerves egységet tud képezni.
Új technológia rovatunkban beszámolunk arról, hogy januártól közvetlen értékesítéssel szolgálja ki magyar ügyfeleit a Graphisoft, olvashatunk az energiahatékony, környezetbarát és univerzális URSA üveggyapotról, valamint a tragikus svájci tűzesetből levonható tanulságokról.
A közlöny anyagát az Építész Közlöny online változatában, a www.epiteszkozlony.hu oldalon tekinthetik meg.
Mint arról már többször beszámoltunk, elindult az „Építészetről mindenkinek”, a MÉK 2 hetente megjelenő építészeti podcastja. Az új évad első része rendhagyó volt, hiszen ebben az adásban Zubreczki Dávid beszélgetett Tutervai Mátyással, a MÉK elnökével, azaz velem a kamara jövőjéről. A következő adásokban a MÉK alelnökeivel, elnökségi tagjaival beszélgetek, aztán visszatérnek a képernyőre a meghatározó építészek és közszereplők.
Sikeres 2026-ot kívánunk mindenkinek, bízva abban, hogy az új évben is tudnak időt szakítani a közlöny olvasására!
Tutervai Mátyás
MÉK elnök, főszerkesztő