A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia

A Velencei-tó partján 2020–2024 között megépült kajak-kenu akadémia a sport legeredményesebb versenyzőjének, Kovács Katalin nevét viseli. A világelső sportoló nem csak nevét, de fenntartó munkáját adja az intézménynek. Meghatározó egyénisége, közvetlen kapcsolatteremtő képessége a kiemelt sport intézményi élet meghatározó eleme. Háromszoros olimpiai aranyérme, 31-szeres világbajnoki győzelme és 29-szeres Európa-bajnoki címe minden idők legeredményesebb női kajakosává teszi. Élő példakép, aki nevelő munkájával az akadémia légkörét meghatározza.

A létesítmény beruházója a BMSK, tervezését a Planbau tervezőiroda 2020-ban kezdte meg, a jóváhagyási tervek az év utolsó hónapján készültek el. Az elkészült első változat áttekintése után a megrendelő az épületarculat, társadalmi üzenet tekintetében változásokat határozott el. Megtartva a kialakított telepítést, a struktúrát, de a tóparti környezethez illeszkedő, a kajak-kenu sport miliőjét tükröző koncepciót kért Turi Attila építésztől.

Egy sokrétű, sporttechnológiai, működtetés tekintetében összetett épület arculattervezésénél alapvető, hogy meghatározzuk azokat a beavatkozási területeket, struktúrákat, melyek a kívánt üzenetet – jelen esetben arculatot, hangulatot – képesek közvetíteni, miközben egy megindított kivitelezés-előkészítés munkáját csak a szükséges mértékig bolygatják. Ennek megfelelően a szállásépületekből (3 hotelszárny), uszodából, tornatermekből, kiszolgálóegységekből álló, több mint 10 hektáros területen fekvő épületegyüttesből kellett meghatározó tartalmú, jól működő, racionális szerkezetekkel megépíthető beruházást varázsolni.

Újra és újra kellett értelmezi a helyzetet és feltenni az alapkérdést: Mi az épület, a környezet és az építészet?

Praktikum, esztétikum, szolgáló vagy kifejező szerkezet, művészet vagy csak hasznosság? Mindegyik, s még ennél is több: egy csoport, közösség anyagba merevedett aurája, egy mítosz hordozója. Ha ebből a szempontból minden elemének helyes arányú szemlélése lebeg szemünk előtt, akkor érthető a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia létesítménye. Térszükségletében kötött épület, négyzetes, sportpálya-, uszoda- funkció-igényekkel, összetett használattal, 165×135 méteres kontúrmérettel.

Többnyire egyszintes sport- és többszintes szállásfunkcióval. A négy (sport, konferencia, előcsarnok) alap- és a három szállásegység a lágy vonalvezetésű és részletgazdag, dús vegetációjú udvar köré szerveződik, melyet a létesítmény tágas, közösségi terekkel bővített közlekedőtere keretez.

Az udvar a tartalmas üresség köré szervezi az épületet, ez a nyugalom, a feltöltődés, a lenyugvás és az erőre kapás helye, a metatermészetben elmerülés színtere.

Az épületegyüttes funkciócsoportjai változatlanok maradtak. Egy jól kidolgozott, több év munkájával kialakított sporttechnológiai program volt a tervezés alapja, melyet a Kajak-Kenu Szövetség munkatársai, vezetősége és Kovács Katalin jegyeztek. Az épületegyüttes több részre tagozódik, s alkalmas a kajak-kenu sportágon kívül szinte az összes sportág befogadására.

Az akadémia infrastruktúrája és munkatársai ideális környezetet biztosítanak a sportolók felkészülésére, teljesítményük maximalizálására és nem utolsósorban a tehetséggondozásra. Sportdiagnosztikai központja, ellenáramoltatásos evezőmedencéje, magaslati részlege a csúcstechnológiát képviseli.
Az akadémia területén található uszoda FINA-szabványú, 50/25 méteres medencével rendelkezik. A medencetér megfelelő sporttechnikai előkészítésével az edzések és a felkészülés mellett úszóversenyek, vízilabdatornák megrendezésére is alkalmas. 50 méteres sávban versenyekre, 25 méteres sávban edzésekre, a területen található tanmedence (8,5×16 m) pedig úszásoktatásra nyújt lehetőséget. Az első emeleten elhelyezkedő lelátó közel 260 fős férőhellyel rendelkezik.

A kézilabdacsarnok rendelkezik háromsoros, összetolható lelátórendszerrel, valamint a szükséges sporttechnológiai berendezésekkel. A sportcsarnokban ezenkívül van egy 30 méter hosszú, változó, átlagosan 4 méter magasságú boulderfal, amely falmászáshoz biztosít lehetőséget.

A beltéri sportolási lehetőségek között kell megemlíteni a közösségi kondicionálótermet, az akadémiai edzéstermeket (fitt- és poweredzésekhez), valamint az épületben helyet kapott squashpályát is.

A főépület első emeletén található a 210 fő befogadására alkalmas, modern audiovizuális technológiával felszerelt, mobilfallal két részre osztható konferenciaterem, amely alkalmas előadások, konferenciák megrendezésére.

A térkapcsolatok rendezőeleme az íves vonalvezetéssel határolt átrium, a „paradicsomi kert”, a metatermészet. Ehhez kapcsolódnak a közlekedőterületek, a három darab háromszintes szállásépület, összesen 124 ággyal. Itt kapott helyet a magaslati szoba és edzőterem is.

A főépülettől nyugatra helyezkedik el a csónaktároló, melyben a raktáron és a szociális helyiségeken kívül tanmedence, edzőtermek, karbantartóműhelyek kaptak helyet, valamint az Európában páratlan technikai konstrukció: az ellenáramoltatós tanmedence. (Németországban több évtizede működik egy ilyen létesítmény, ennek a licencét fejlesztették tovább magyar mérnökök és egészítették ki olyan számítógépes, mozgáselemző rendszerekkel, melyek egyedisége sporttechnológiai szempontból a csúcstechnológiát jelenti.)

A területen számos kültéri sportpályát, létesítményt alakítottak ki:

  • kosárlabdapálya (hosszában és két edzőpálya keresztben felfestve),
  • 2 db strandröplabdapálya,
  • műfüves labdarúgópálya,
  • 2 db téliesíthető teniszpálya,
  • kétsávos futópálya, a 100 méteres egyenes szakasz négysávos,
  • 2 db street-workout pálya.

Aki művelte ezt a sportot, tudja, hogy milyen bensőséges érzés vasalt vízen, a szűzvízen evezés hajnalban, mikor az ember, hajó és a hatalmas víz egység, s a ritmikus mozgástól az első hullámok és lapátfodrok keletkeznek a végtelen vízen. A lágy hullámok a végtelenbe távolodnak, sorolódnak, az álló természetet az általunk keltett szelíd dinamika váltja. Ez a mozgás az akadémia főépületének inspirációja, a feltörő és csillapodó hullámok látványsora. A különböző hullámvonal-magasságokat, -alakokat a lágy udvar pikkely-ragalja rendezi egységgé, teszi praktikus átmeneti terekké. Természet és épület olvad itt egybe, s a filigrán pillérek kötetlen rendje között a hatalmas tömegek emberléptékűvé szelídülnek. Itt alakul ki az érzékelés emberközpontú léptéke, melyen keresztül a csarnokterekbe lépve tapinthatóan közelinek, személyesnek érezzük azokat.

A nagy terek szerkezete egy sajátos azonos tartószerkezeti elvre épülő metamorfózis: térbeli, összetett fatartó kombináció, mely őszinte szerkezeti látványával meghatározza a terek hangulatát. Itt a szerkezet, a látvány, a funkció egy egység, a nehéz téglaszerkezetből nő ki a könnyed, nagy fesztáv lefedésére alkalmas ragasztott térrács. Archetipikus kép. Törzsekről induló főágakra ülő hierarchikus gerendarács adja az előcsarnokban a kisebb, az uszodatérben negyven méteresre növelt lefedést. Ez a lépték és egzisztenciális helyzet teszi sajáttá, személyessé a tereket, melyben az installáció – szellőzés, fűtés, elektromos rendszerek – rejtett kialakítással vannak jelen.

Az előcsarnok, az épület fogadótere adja meg a létesítmény alaphangulatát. A nagy méretű lágy előtető átvezet a kültérből, ahol egy zárt, de a természet hatását keltő enteriőr nyílik. Benne állva feltérképezhető a hatalmas létesítmény struktúrája, orientálódási pont. Belátás nyílik az uszodatérbe, kilátás a átriumra, mely köré a főépület szerveződik. Erősíti a kint-bent metamorfózisát a praktikus és speciális funkciókat rejtő és megmutató központi elem, a „gubó” tömege, mely kibújik az előcsarnok reprezentatív teréből az átrium oldalán, összekötve a bent praktikus és a kint lélekreptető világát.

A személyes egyéni és közösségi térélmény, az együvé tartozás, a csoportlét és az elvonulás változatos tereinek létrehozása a célja az építészetnek, ezt a különböző jelentéstartalmú érzést a nyitott és zárulkozó térrészek közvetítik. Az egy hangulatra szerkesztett változatosság, a külső és belső terek összeolvadása, a természetes anyaghasználat érzése áthatja a létesítményt.

A stabilitást, a tartósságot sugalló téglaburkolat a belsőben folytatódik, s adja az enteriőr formavilágának meghatározó elemét. A főépület zárt egység, mint ahogy tereiben, úgy látványában sem láthatók a hasznos, de zavaró infrastruktúraelemek, a nagy méretű légtechnikai rácsok beleolvadnak a homlokzati rendszerbe, a kültéri elemek rejtett területeken bújnak meg.

A céltorony és a lelátóépület a főépület építészeti üzenetét erősíti vertikális és horizontális tömegkombinációjával. Jelépület, a versenyek színtere, íves vonalvezetése, karakteres tornya a létesítmény emblémája. A néhány évtizede épült torony teljes átalakításon esett át. A szükséges bővítmények (kiszolgáló- egységek, lelátó) horizontális, íves szerkesztése csatlakozik az új burkolattal ellátott vertikális tömeghez. A céltorony és a lelátó az akadémia „médiaarca”, a közvetítések háttere. A torony lefedése az akadémia épületegységeinek hullámzó vonalát ismétli, a horizontális épületrész geometriája a versenyhajók áramló vonalait idézi.

A hajótároló épületegyüttes a boldog békeidők vízparti csónakházvilágának kulturális üzenetét közvetíti. Praktikus szerkezet, mely oromzatánál a fedett-nyitott napi csónakápolásterével összeköti a tárolókat a vízpart világával. Anyaghasználatában azonos a főépülettel, de tükrözve a funkciót formájában elemi, nyeregtetős tömegek sorolásából áll.

Végül, de nem utolsósorban kell megemlíteni az épület megvalósítását, melyet a generálkivitelező, a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. végzett. A 2021-ben eszközölt arculati és szerkezeti változtatások befogadása, a szoros és rendkívül magas szintű szakmai együttműködés felemelővé tette az építés dramaturgiáját. Minden változtatás, szerkezeti struktúra részletes elemzésre került mind a forrásigény, de a fenntarthatóság és az esztétika szempontjából is. Konszenzus, jó arányú kompromisszumok alakultak, s ezek összessége példaértékű együttműködést eredményezett.

A hetenkénti kooperációk csaknem két évig folytak, a generálkivitelező szakemberei – a szakkivitelezők bevonásával – minden részletről tájékoztatták a tervezőket és a beruházót, valamint pontosításra kerültek az üzemeltetési kérdések is.

„Jót, s jól! Ebben áll a nagy titok” – int Kazinczy. Egy épület, egy maradandó érték megvalósításához is e kettő kell. Jó és lelkesítő szakmai program, terv és csapatmunka, mellyel mindez megvalósul. Makovecz mester azt mondta, ha van egy jó terved, akkor tartasz a harmadánál, onnan jön az akarat, a szív, az elme próbája, az együttműködés, mely során szakemberek százainak szervezett együttműködésével valósul meg egy gondolat. A halmokba rakott anyag testet ölt, hagyományozott üzenetté nemesül, mert a valódi alkotást nemcsak az anyag, hanem az összetartó kulturális tartalom teszi maradandóvá.

Minden építés közügy is, ez fokozottan igaz olyan bejárható, látogatható középületekre, mint a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia. Kötelességünk tehát, hogy társainknak, közösségeinknek s nemzetünknek példát mutassunk, erősítsük identitásukat, együvé tartozásunkat. Ez ennek a korszerű, a hagyományokat a kornak és helynek megfelelően értelmező épületegyüttesnek mély üzenete.

Turi Attila
Kossuth- és Ybl-díjas építész

Fotókredit: WHB